I. A PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSE
II. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA
III. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK
IV. ÖSSZEGZÉS

A LEONARDO DA VINCI PROGRAM

PIACENZA
“VITTORIO TADINI” KISÉRLETI AGRÁRÜZEM
A PARTNER ISKOLA
 A “PIANONI” FARM
PIACENZAI KATOLIKUS EGYETEM
 ALSENOI SZALÁMIGYÁRTÓ ÜZEM
MARIA POGGI AZZALI SZŐLÉSZETE, BORÁSZATA
A “CASCINA BOSCO GEROLO” TEJTERMELŐ- ÉS SAJTKÉSZÍTŐ GAZDASÁG
A “RIVERFRUIT” ZÖLDSÉGTERMESZTŐ ÜZEM
“CASELLA” MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR
TALÁLKOZÁS PODENZANO VÁROS POLGÁRMESTERÉVEL
A PIACENZA MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK KONZORCIUMAI
A “LA BOSANA” LÓTENYÉSZTŐ FARM
AUGUSTO FONTANA TEJTERMELŐ GAZDASÁGA
PARMALAT TEJFELDOLGOZÓ ÜZEM
ROMAGNOLI BORFELFOLGOZÓ ÜZEM
GRANA PADANO SAJTÜZEM
AGROMETEOROLÓGIAI KÖZPONT
ÁLLATTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET
GABONAKUTATÓ INTÉZET
PARADICSOM-TERMESZTÉS ÉS FELDOLGOZÁS
BORGONOVÓI BORFELDOLGOZÓ SZÖVETKEZET
FEJŐGÉPGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ ÜZEM
A ZAMBIANCHI HÚSMARHA TENYÉSZTŐ GAZDASÁG
A PEVERI SZALÁMIGYÁRTÓ ÜZEM
VALDOLETT TEJFELDOLGOZÓ ÉS SAJTKÉSZÍTŐ ÜZEM
DÍSZFAISKOLA

A pénzügyi feltételek biztosítása után, az anyagi lehetőségek ismeretében a fogadó partnerrel egyeztettük a szakmai- és kulturális programot, és pontosítottuk az utazást, szállást és étkezést.

Az indulást megelőzte a tanulók előzetes felkészítése, amely az alábbi témakörök alapján történt:

• Olasz nyelvi felkészítés
• Olaszország természetföldrajza
• Olaszország történelme
• Olaszország kultúrája
• Az EU története, működése

Az előkészítés végén témakörönként felmérést végeztünk, így ellenőrizhettük a kedvezményezettek felkészültségét.

A felkészítéshez videofilmeket, fényképeket, úti-, szak- és nyelvkönyveket használtunk fel.

A kihelyezési program időpontjai: 1999. július 10.-július 30, 2000. július 08.–július 28 és 2001. július 07 – július 28.

A kihelyezési program helyszíne: Vittorio Tadini Kísérleti Agrárüzem - Azienda Sperimentale “Vittorio Tadini” – Gariga di Podenzano (Piacenza, Italia)

A kihelyezési programnak két jól elkülöníthető része volt:

• Mezőgazdasági szakmai illetve
• Kulturális- és szabadprogram.

Szakmai program (1999)

• A “Vittorio Tadini” Intézet bemutatása.
• Az EU szervezete, működése (előadás).
• Ismerkedés a “Giovanni Raineri” Mezőgazdasági Technikummal (partneriskola).
• Az olasz mezőgazdaság felépítése, sajátosságai. (előadás).
• Látogatás a piacenzai Katolikus Egyetemen.
• Danielle Foppiani tejtermelő- és sajtkészítő gazda tevékenységének tanulmányozása.
• Találkozás Podenzano város polgármesterével.
• A “Palazzo del’ Agricoltura”, a Piacenza megyei mezőgazdasági termelők konzorciumának megismerése.
• A “Riverfruit” zöldségtermesztő- és feldolgozó gazdaság megtekintése.
• A “Casella” mezőgazdasági gépgyár meglátogatása.
• Tejtermelés Itáliában, a Piacenza megyei Tejtermelők Szövetségének működése (előadás).
• A “Pianoni” kecske- és juhtenyésztő, sajtkészítő gazdaság tanulmányozása.
• Ismerkedés a “La Bosana” sport- és hobbi lótenyésztő farm munkájával.
• Az alsenoi szalámigyártó üzem tevékenységének megismerése.
• Olaszország sertéstenyésztése és sertéshús termelése (előadás).
• A “Giovanni Raineri” Mezőgazdasági Szakközépiskola bemutatása (előadás).
• Maria Poggi Azzali borászatának megtekintése.
• A borgonovói borfeldolgozó tevékenységének tanulmányozása.
• A szakmai program értékelése a Tadini Intézet igazgatójával közösen, a program zárása.

• A “Vittorio Tadini” Intézet bemutatása.
• Augusto Fontana tejtermelő gazdaságának megtekintése
• Ismerkedés a “Giovanni Raineri” Mezőgazdasági Technikummal (partneriskola).
• A “Palazzo del’ Agricoltura”, a Piacenza megyei mezőgazdasági termelők konzorciumának megismerése.
• A PARMALAT központi tejfeldolgozó üzemének megtekintése
• Látogatás a tartományi állattenyésztési és állategészségügyi intézetben.
• A Piacenza megyei Agrometeorológiai Állomás megismerése.
• Ismerkedés a “La Bosana” sport- és hobbi lótenyésztő farm munkájával.
• Piacenza megye mezőgazdaságának bemutatása.(előadás)
• A “Cantine Romagnoli” borfeldolgozó üzem megtekintése.
• Tejfeldolgozás Itáliában, a Grana Padano sajt készítése (előadás)
• Sajtkészítő üzem tevékenységének megismerése.
• Az olasz mezőgazdaság felépítése, sajátosságai, kapcsolata az EU-val (előadás).
• Paradicsomtermesztés Olaszországban (előadás).
• Gabonakutató Intézet munkájának megismerése.
• A “Casella” mezőgazdasági gépgyár meglátogatása.
• Szőlőtermesztés, borfeldolgozás, termékpályás és egyéb szövetkezeti modellek Olaszországban (előadás).
• A borgonovói és vicobaronei borfeldolgozó szövetkezetek tevékenységének tanulmányozása.
• Danielle Foppiani tejtermelő- és sajtkészítő gazda tevékenységének megismerése.
• A “Riverfruit” zöldségtermesztő- és feldolgozó gazdaság megtekintése.
• Találkozás Podenzano város polgármesterével.
• A szakmai program értékelése a Tadini Intézet igazgatójával közösen, a program zárása.

• A “Vittorio Tadini” Intézet bemutatása
• Találkozás Podenzano város polgármesterével.
• Ismerkedés a “Giovanni Raineri” Mezőgazdasági Technikummal (partneriskola).
• Danielle Foppiani tejtermelő- és sajtkészítő gazda tevékenységének megismerése.
• A “Casella” mezőgazdasági gépgyár meglátogatása.
• Carlo Peveri szalámigyártó üzemének megtekintése.
• Az olasz mezőgazdaság felépítése, sajátosságai, kapcsolata az EU-val (előadás).
• A “Palazzo del’ Agricoltura”, a Piacenza megyei mezőgazdasági termelők konzorciumának megismerése.
• A “Cantine Valtidone” borfeldolgozó szövetkezet tevékenységének tanulmányozása.
• Látogatás Celso és Stefano Zambianchi húsmarha telepén.
• “La Pernice”, Maria Poggi Azzali szőlészetének és borászatának megismerése.
• A “Santa Vittoria” sajtfeldolgozó szövetkezet munkájának tanulmányozása.
• Ismerkedés a “La Bosana” sport- és hobbi lótenyésztő farm munkájával.
• Az Európai Unió agrárpolitikája (előadás).
• AGRIDORO paradicsom feldolgozó megismerése.
• A Piacenza megyei Agrometeorológiai Állomás megismerése.
• Mezőgazdasági szakszervezetek tevékenysége Itáliában (előadás).
• Látogatás a VALDOLETT tejfeldolgozó és sajtkészítő üzemben.
• A PARMALAT központi tejfeldolgozó üzemének megtekintése.
• Látogatás a piacenzai Katolikus Egyetemen.
• A MILKLINE fejőgépgyártó és forgalmazó üzem megtekintése.
• Díszfaiskola tevékenységének tanulmányozása.
• Piacenza püspökének fogadása.
• A szakmai program értékelése a Tadini Intézet igazgatójával közösen, a program zárása.

A tanulók a Tadini Intézet gazdaságában, az alábbi munkákban vettek részt:

• Fejés, tejkezelés.
• Tehenészeti takarmányozási munkák.
• Szarvasmarha telepi állategészségügyi- és ápolási munkák.
• Borjúnevelés.
• Öntözés.
• Betakarítás (lucerna, paradicsom).
• Növénytermesztési kísérleti, kutató munkák.
• Növényápolás.
• Erőgépvezetés.

A diákok a Tadini Intézetben olasz munkások irányítása és a kísérő tanárok ellenőrzése mellett dolgoztak. Közben megfigyeléseket is kellett végezni az alábbi szempontok szerint:

A. Fejés, fejőházi munkák

• Tehénlétszám (összesen és ebből fejős).
• Napi tejtermelés összesen, fejési átlag.
• Tejvizsgálati eredmények: sűrűség, zsírtartalom.
• Fejési technológia leírása.
• A tej elsődleges kezelése: szűrés, hűtés.
• Személyes tapasztalatok.

• Etetett takarmányok és adagjaik, korcsoportonként.
• Takarmánykiosztás napi gyakorisága, technológiája.
• Borjúnevelési technológia leírása.
• Almozás, kitrágyázás, trágyakezelés.
• Állatápolás, állategészségügyi munkák.
• Személyes tapasztalatok.

C. Növénytermesztési munkák

• Termesztett növények.
• Munkaidő, munkaszervezés.
• Öntözés, növényápolás.
• Betakarítás technológiája.
• Személyes tapasztalatok.

Kulturális- és szabadprogram

• Ismerkedés Piacenza várossal.
• Látogatás a “Grazzano Visconti” várkastélyban.
• Kirándulás Rivergaro és Bobbio városokba, a Trebbia folyóhoz.
• A Chiaravalle kolostor, a Castell’ Arquato várkastély és Veleia római kori romjainak megtekintése.
• Fürdés Lavagna-ban (1999, 2000) és Sestri Levante-ban (2001), a Ligur tengerben.
• Ismerkedés Milánó nevezetességeivel és a Certosa di Pavia kolostorral.
• Fürdés Podenzano város strandján.
• Kirándulás Firenzébe, 1999-ben Sienába is.
• Utazás a Garda tóhoz és Sirmionéba.
• Piacenzai történelmi borvidék – panorámaút.
• Velencei városnézés.
• Vásárlás a piacenzai Auchan áruházban.
• Futballmérkőzések a helyi fiatalokkal.
• Találkozás a partner iskola diákjaival.
• Ismekedés Podenzanoval.

A szakmai programok szerteágazóak voltak, az észak-olasz mezőgazdaság és élelmiszeripar csaknem egészét átfogó ismereteket nyújtottak. A szabadidős-kulturális programok a legkényesebb turista igényeket is kielégítették volna. Hogy milyen mozgalmas volt a 3 hét, jelzi az, hogy az egyes csoportok összesen közel 5-5 ezer km-t utaztak.

A 3 hét lehetővé tette, hogy a kedvezményezettek megismerjék az olasz emberek étkezési, öltözködési és egyéb szokásait, viselkedésüket, a munkához való viszonyukat, szemléletüket és emberi értékeiket.

Szakmai téren

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés pontosan szabályozott, kvótarendszer szerint történik. Ez a rendszer tapasztalataink szerint nyugodt, kiszámítható és biztos megélhetési formát nyújt a mezőgazdaságban dolgozóknak, a hazaival szemben. Az olasz ember tudja, hogy a gazdálkodást jövedelmezővé tenni csak kitartó, szorgalmas munkával lehet. A nagyfokú gépesítettség rendkívül megkönnyíti az olasz emberek munkáját.

A tervezett mezőgazdasági ágazatok csaknem mindegyikével kapcsolatba kerültünk, s a lehetséges mélységig sikerült megismerni. Bár nagyon sok programban vettünk részt, de a vendéglátók ügyes szervezésének köszönhetően nem volt zsúfolt.

Kiemelkedő volt a vendégszeretet, amelyben a 3 hét során végig részesülhettünk.

Az olasz állattenyésztő, növénytermesztő munkások elégedettek voltak fiataljaink szakmai felkészültségével, ügyességével, manuális készségeivel.

A program során tanulmányozhattuk a képzésünk struktúrájának megfelelő ágazatokat, s egyértelművé vált a szemléletváltás szükségessége. Ez tanulóinkban is rögzülhetett, amit a későbbiek során jól hasznosíthatnak. Jelzés értékű az, hogy sok diák szeretne Olaszországban dolgozni, egyéni farmgyakorlaton részt venni.

• Az előadásokon megismerhettük az EU és az olasz mezőgazdaság felépítését, működését, sajátosságait, élet közeli példák segítségével. Manenti professzor úr, Fermi, Chiesa, Salotti, Bernini, Copelli és Sforza urak színvonalas előadásokat tartottak a témáról. Érintőlegesen szóltak Magyarország feladatairól is a csatlakozásig. Hangsúlyozták, hogy az EU nem jótékonykodó szervezet, de támogatják a modernizációs törekvéseket, a biogazdálkodásra való áttérést, a szerkezet átalakítást, a minőségi termék előállítást. Az EU-ban, így Olaszországban is rendkívül szigorúak a minőségi követelmények. A magyar mezőgazdaságnak az előbb felsorolt valamennyi területen óriási pótolnivalója van.
• Kiemelt figyelmet kapott a tejelő szarvasmarha tenyésztése. Szigorú kvótarendszer szerint termelnek. A hazai tejet elsősorban termékgyártásra (pl. sajt) használják, az importból folyadéktejet és egyéb tejterméket állítanak elő. Láthattuk, és a diákok dolgozhattak is a Tadini Intézet tehenészetében, amely magas színvonalú tartástechnológiai gépekkel, berendezésekkel felszerelt. Igényes munkát végez Foppiani és Fontana úr is. Előbbi gazda a megtermelt tej egy részét saját sajtüzemében dolgozza fel. Zambianchi úr és fia nehéz közgazdasági körülmények között tartja húsmarháit.
• A juh- és főleg a kecsketenyésztés Olaszországban kis volumenű. A “Pianoni” gazdaság a juh- és kecsketejből tájjellegű sajtot készít (gorgonzola, mozzarella). A tulajdonos, Lanfranconi úr a gazdálkodást összeköti a vendéglátással (agroturizmus).

• Olaszország sertéstenyésztésével előadáson ismerkedhettünk meg, a sertéshús feldolgozását szalámigyártó üzemekben tanulmányozhattuk. Az olasz sertés tudatos nemesítő munka eredménye. A nagy súlyra hizlalt sertésekből készítik speciális termékeiket, amely a helyi ízléseknek, szokásoknak felel meg. A tőkehúsnak szánt sertéseket importálják.

• A lótenyésztésük elsősorban hobbi- és sportcélokat szolgál. Az Origgi család színvonalas munkát végez, hiszen lovaik között van a maratoni lovaglás olasz bajnoka és világbajnoki helyezettje is. Mint más lótartók ők is foglalkoznak lovas turizmussal, vendéglátással, kemping-üzemeltetéssel. A “La Bosana” farm fajtái főleg arab lovak és félvérek, de láthattunk egy speciális olasz fajtát a maremano-t is.

• Olaszország tejfeldolgozásával, a Grana Padano sajtkészítéssel előadáson és üzemlátogatás alkalmával ismerkedhettünk meg. A sajtot korszerű technológiával készítik, amely a helyi ízléseknek, szokásoknak felel meg. Nagy élmény volt a világhírű PARMALAT központi tejfeldolgozójának megtekintése.
• A növénytermesztés szerkezete hasonlatos a mi Alföldünkéhez. Elsősorban kukoricát, búzát, árpát, cukorrépát, lucernát termesztenek. Napraforgót alig látni a Pó síkságon. Érthető, hiszen főleg a déli vidékeken előállított olívaolajat használják. A növénytermesztés igen magas szinten gépesített. Az öntözőberendezések ottlétünk alatt, a Pó síkságon, állandóan üzemeltek. Leginkább esőszerűen öntöznek, de gyakori a csepegtető módszer is. A tanulók a lucerna betakarításban is dolgozhattak.
• A zöldségtermesztés területéről a bab- és paradicsomtermesztést tanulmányozhattuk. Piacenzában 13000 hektáron termesztenek paradicsomot, az összes olasz paradicsom 25%-át itt termelik. Igen fejlett a paradicsom feldolgozás. A babfajták közül főleg a zöldhüvelyűeket részesítik előnyben. Láthattuk munka közben a zöldbab betakarító kombájnt is. A “Riverfruit” üzem nagyrészt zöldbabot és friss fogyasztású paradicsomot termel, de jelentős a fejes saláta előállítás is. Termékeik nagy részét exportálják. Ez a mezőgazdasági üzem Itáliában ritkán előforduló nagyméretű gazdaság (400ha).
• Az olasz gépgyártásnak nagy hagyományai vannak. A “Casella” mezőgazdasági gépgyár speciális felépítményű pótkocsikat, szippantó kocsikat, öntözőberendezéseket gyárt. Most van fejlesztés alatt a jövő öntözőberendezése, amely műholdas irányítású lesz. Foglalkoznak egyéb gépgyárak termékeinek értékesítésével és használt gépkereskedéssel is. A legnagyobb viszonteladók Olaszországban.
• A szőlészet-borászat tanulmányozásakor több új módszert ismertünk meg, amelyek elsősorban az olasz ízlést szolgálják ki. Megismerhettük az ehhez szorosan kapcsolódó szőlőfajtákat és művelési módokat. Termékeik könnyű, habzó borok, amelyek lényegesen eltérnek a magyar reduktív boroktól. A tartósítás során kizárólag fizikai eljárásokat használnak, kémiai tartósítókat nem. A borgonovói és a vicobaronei borkombinátok szövetkezeti alapon működnek, a legnagyobbak Piacenza megyében. Maria Poggi Azzali szőlészete-borászata kitűnő példa arra, hogyan lehet e szép ágazatot magángazdaként művelni. A borgonovói borfeldolgozó szövetkezetet 370 termelő hozta létre azért, hogy szőlőjüket gazdaságosabban fel tudják dolgozni, és a piacon könnyebben tudják boraikat értékesíteni. Magyarországnak szüksége van az ilyen típusú szövetkezetekre.
• Kutatóintézeteik magas színvonalon végzik munkájukat. A fiorenzuolai intézmény a legjelentősebb, - nemzetközileg is jegyzett - gabonakutató intézet Olaszországban.
• Több jól működő családi gazdaságot láthattunk. Az EU előnyben részesíti a családi alapon berendezkedett gazdaságokat. Példájuk minta lehet számunkra.
• Az olasz oktatási rendszer (főleg a középfokú) nagy hasonlatosságot mutat a mienkével. Partneriskolánk, a “G. Raineri” és a “G. Marcora” kétszintű képzést folytat. Az előbbi technikus kimenettel, az utóbbi szakmunkás végzettséggel bocsátja ki növendékeit. Itáliában 2000-től bevezetik a 18. éves tankötelezettségi kort (eddig 16 év volt). A technikus képzés elsősorban elméleti jellegű. A tanévben legalább 200 tanítási napot kell teljesíteni (szombaton is tanítanak). Külön érettségi és technikus képesítő vizsga nincs, egyszerre van mind a kettő az ötödik év végén. Az érettségi vizsga írásbeli része olasz nyelv és irodalom valamint komplex részből áll. A komplex írásbeli feladatsorban szerepel matematika, történelem, szakmai tantárgyak stb. Szóbeli érettségi szinte minden tantárgyból van, gyakorlati vizsga nincs.

• A “G. Raineri” Szakközépiskola tangazdasága technikailag igen jól felszerelt, szervezetten, szinte gondok nélkül működik. A tangazdaság működéséhez a forrást az állam az iskolától elkülönítve biztosítja. A bevételeket a tangazdaság a termelésbe úgy fordítja vissza, hogy a gazdálkodás nullszaldós legyen.

• A művészeti és történelmi nevezetességek megtekintésével a diákokhoz közelebb kerültek az órákon elsajátított ismeretek.
• Láthattuk többek között:

• Milánóban: a Dómot, a Sforza-kastélyt, a Scalat,

• Firenzében: a Dómot, az Uffizi palotát, az Aranyművesek hídját, a Santa Croce székesegyházat,

• Velencében: a Szent Márk Dómot, a Doge palotát,

• Sirmionéban: a Scaligeri várat,

• Bobbio-ban a római kori hidat,

• Veleia-ban a római kori ásatásokat,

• A Castell’ Arquato várkastélyt,

• A Certosa di Pavia és Chiaravelle kolostorokat,

• A “Grazzano Visconti” várkastély épületeit, nevezetességeit.

• Megtapasztalhattuk az olasz étkezés ízlésvilágát. Az olaszok rendkívül egészségesen táplálkoznak. Sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak.

• Utazásaink során gyönyörködhettünk Észak-Olaszország szép tájaiban, megfigyelhettük igen fejlett közlekedési kultúrájukat, úthálózatukat.

• Szívélyes, vendégszerető nép az olasz. Nagy örömmel fogadott bennünket, pl. Podenzano város polgármestere, 2001-ben a piacenzai püspök és Giorgio Grenzi igazgató-elnök úr a Piacenza megyei mezőgazdasági termelők konzorciumában. Utóbbi, 1999-ben közös fényképfelvételeket készíttetett újságjuk számára. Ugyancsak cikket és fényképet jelenttetett meg a csoportról a Piacenzai megyei lap, a “Liberta”.

• A helyi fiatalok és tanulóink között kialakultak kapcsolatok, elsősorban a sport terén, de a nyelvi kommunikációban voltak gondok. Podenzano – Hajdúdorog testvérvárosa – 2001-ben egy egész estét betöltő sportprogramot szervezett számunkra.
• Annak ellenére, hogy az olasz partner intézmények nem nyertek a Leonardo da Vinci 1999. és 2000. évi pályázatán, ígéretet kaptunk, hogy 2002-ben az olasz diákok ellátogatnak iskolánkba.

A programokat a Tadini Intézet rendkívül igényesen, színvonalasan állította össze. A program választáskor a bőség zavarával küzdhettünk, hiszen a felsoroltakon kívül még sok érdekes látnivalót kínáltak fel, amelyeket természetesen az idő rövidsége miatt lehetetlen volt megvalósítani.

A szakmai programok szerteágazóak voltak, az észak-olasz mezőgazdaság és élelmiszeripar csaknem egészét átfogó ismereteket nyújtottak. A szabadidős-kulturális programok a legkényesebb turista igényeket is kielégítették volna.

A 3 hét lehetővé tette, hogy megismerjék az olasz emberek étkezési, öltözködési és egyéb szokásait, viselkedésüket, a munkához való viszonyukat, szemléletüket és emberi értékeiket.

Itáliában a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés pontosan szabályozott, kvótarendszer szerint történik. Ez a rendszer tapasztalataink szerint nyugodt, kiszámítható és biztos megélhetési formát nyújt a mezőgazdaságban dolgozóknak, a hazaival szemben. Az olasz ember tudja, hogy a gazdálkodást jövedelmezővé tenni csak kitartó, szorgalmas munkával lehet. A nagyfokú gépesítettség rendkívül megkönnyíti az olasz emberek munkáját.

A tervezett mezőgazdasági ágazatok csaknem mindegyikével kapcsolatba kerültünk, s a lehetséges mélységig sikerült megvalósítani. Bár nagyon sok programban vettünk részt, de a vendéglátók ügyes szervezésének köszönhetően nem volt zsúfolt.

Kiemelkedő volt a vendégszeretet, amelyben a 3 hét során végig részesülhettünk.

Az olasz állattenyésztő, növénytermesztő munkások elégedettek voltak fiataljaink szakmai felkészültségével, ügyességével, manuális készségeivel.

A program során tanulmányozhattuk a képzésünk struktúrájának megfelelő ágazatokat, s egyértelművé vált a szemléletváltás szükségessége. Ez tanulóinkban is rögzülhetett, amit a későbbiek során jól hasznosíthatnak. Jelzés értékű az, hogy sok diák szeretne Olaszországban dolgozni.

Megtapasztalhattuk az olasz étkezés ízlésvilágát. Az olaszok rendkívül egészségesen táplálkoznak. Sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak.

Utazásaink során gyönyörködhettünk Észak-Olaszország szép tájaiban, megfigyelhettük igen fejlett közlekedési kultúrájukat, úthálózatukat.

Az olasz emberek szívélyesek, vendégszeretők. Nagy örömmel fogadott bennünket, pl. Podenzano város polgármestere. A helyi fiatalok és tanulóink között kialakultak kapcsolatok, elsősorban a sport terén, de a nyelvi kommunikációban voltak gondok.

Annak ellenére, hogy az olasz partner intézmények nem nyertek a Leonardo da Vinci 2000. évi pályázatán, a későbbiek során is folytatjuk a programot, tartjuk a kapcsolatot. Az olasz kollégák remélik, hogy 2002-ben már ők is el tudnak jönni hozzánk.

A “Giovanni Raineri” MezőgazdaságiTechnikum, a “Vittorio Tadini” Intézet és a Görög Katolikus Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon egybehangzóan hasznosnak, s a jövőben is folytatandónak ítélte meg a kihelyezési- és csereprogramot.

Megállapítottuk, hogy egymás országainak, nemzeti hagyományainak, szokásainak megismerése, a szakmai ismeretek bővítése, a tapasztalatok kicserélése közelebb hozza az embereket, elősegíti egymás kölcsönös megbecsülését.

A Leonardo da Vinci program segíti Magyarország Európai Uniós csatlakozását, lehetőséget teremt az olyan hátrányos helyzetű térségeknek, mint a mienk, a fejlett Európához való közeledésében.

Az Európai Unió Leonardo da Vinci Programjának hivatalosan Magyarország 1997. szeptember 1-től tagja, amikor megnyílt számunkra a lehetőség arra, hogy teljes jogú tagként vegyünk részt az EU első átfogó szakképzési akcióprogramjában.

A Leonardo da Vinci Program célja az, hogy képessé tegye a fiatalokat a mezőgazdaságban és az iparban bekövetkező gyors változásokból adódó társadalmi és gazdasági fejlődés kezelésére és befogadására, és ezáltal felkészültebben várhassák az európai csatlakozással járó gazdasági növekedést, a kialakuló versenyhelyzetet, foglalkoztatási körülményeket.

A fő cél az alapképzés és a folyamatos szakmai továbbképzés megvalósítása, valamint az egész életre szóló tanulás elvének tudatosítása, és az ehhez szükséges módszerek új formáinak alkalmazása.

Lényegét tekintve, a Leonardo da Vinci Program egy európai együttműködés. E szerepében az új szakmai ismeretek megszerzését vagy a meglévők fejlesztését az országhatárokon átnyúlva támogatja, egyben szorgalmazza a nyelvtanulást és a nyelvtudás elmélyítését.

A Leonardo da Vinci Program azon szakképzéssel foglalkozó intézményeket (beleértve a középiskolákat is), szervezeteket segíti, amelyek célul tűzték ki, hogy a XXI. század követelményeihez alkalmazkodó, a piaci igényekhez illeszthető, a jövő évezred technikai vívmányait könnyedén elsajátítani képes, a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő szakembereket képeznek.

Hazánk számára azért kiváló lehetőség ez a program, mert az intézmények tanulói az EU tagországaiban bővíthetik ismereteiket, és partnereikkel közösen olyan szakmai programokat dolgozhatnak ki, amelyek az EU minden tagállamában valamint Magyarországon is hasznos és új ismeretekkel gazdagítja a szakképzésben résztvevőket.

A Leonardo da Vinci Program az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országokban, azaz az Európai Unió 15 országában, Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, valamint Cipruson, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon valósul meg.

Iskolánk vezetése 1998. nyarán ismerkedett meg az olasz társintézményekkel. Az olasz intézményvezetők az együttműködési megállapodás megkötése előtt tanulmányozták iskolánkat, és egyetértettek a kapcsolat megvalósításával.

Az olasz mezőgazdasági intézményekkel 1998. december 3.-án kötöttünk együttműködési megállapodást. A Tadini Intézet, - amely Észak-Olaszország egyik regionális mezőgazdasági továbbképző- és kutató központja – 1997-től az olasz külügyminisztérium támogatásával illetve a Pest megyei TESZÖV szervezésével 6 turnusban készítette fel a magyar felnőtt agrár szakembereket az uniós csatlakozásra. A 3-3 hetes magyarországi illetve olaszországi kurzuson 2 tanár kollégánk vett részt. Az ő tapasztalataik és az olasz kollégák jó hozzáállása segítette a partner kapcsolat kialakítását.

Idézet az együttműködési megállapodásból:

• Görög Katolikus Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon, Hajdúdorog, képviselője Tóth Tamás igazgató úr.
• “Giovanni Raineri” Mezőgazdasági Technikum, képviselője Mauro Sangermani elnök úr.
• “Vittorio Tadini” Intézet, amelynek elnöke és jogi képviselője Giovanni Bianchini úr.

• A Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola és a “Giovanni Raineri” Mezőgazdasági Technikum együttműködésbe kezdenek azzal a céllal, hogy szakmai gyakorlatra diákokat cserélnek mindkét intézményből azért, hogy emeljék azok tudásszintjét, ami a két ország adottságaival, sajátosságaival illetve szolgáltatásaival kapcsolatos a mezőgazdasági és élelmiszeripari területen és a környezetvédelemben, a történelmi és aktuális események figyelembevételével. A két intézmény beleegyezik abba, hogy jelentkezik az 1999. évi Leonardo da Vinci Program pályázatára azért, hogy megvalósítsák a diákcsoportok cseréjét azon kurzusokon, amelyeket a jelentkezéskor fognak meghatározni. (időtartam, időpontok).
• A “Vittorio Tadini” Intézetnek, amely a szakképzéssel foglalkozik, vannak berendezései, oktatási felszerelései, lakóközpontja, amely 40 főt képes vendégül látni, vállalkozása, amely állattartással és egyéb mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik. Ezek hasznosak a szakmai gyakorlat megvalósításában. Az intézet vállalja, hogy együttműködik a projekt kidolgozásában, a gazdasági tervezésben, amelyet mindkét iskola támogat.
• A három tagrésztvevő egyetért abban, hogy a diákcsere a projekt számára biztosított időnek és körülményeknek megfelelően fog megvalósulni, amit közösen fognak meghatározni és bemutatnak a megfelelő Nemzetközi Együttműködési Szervnek.
• A megegyezés időtartama 3 év az aláírás dátumától kezdődően, automatikusan megújítják újabb 3 évre, (ha valamelyik tag nem hoz más döntést, amit 6 hónappal előtte be kell jelentenie).
• A megegyezés 4 példányban készült angol nyelven, minden tag számára egy, - és a negyedik a regisztrálás céljából, ha szükséges.”

Emilia-Romagna tartomány része, a Pó folyó jobb partján fekszik, a hasonló nevű megye székhelye. 110000 lakosa van. Főleg mezőgazdasággal foglalkozó város, de jelentős az ipara is (robottechnika, olaj- és gázkitermelés, feldolgozóipar). 2200 éves város, a rómaiak alapították, Cremonával együtt. Fontos átkelőhely volt a Pón. Katonailag is fontos település volt, ezen túl az egyház is lényeges szerepet töltött be. (“A kaszárnyák és az egyház városa.”) Az első keresztes hadjárat Piacenzából indult. Virágkorát a középkorban Farneséék uralma alatt élte.

Piacenzában van Európa legnagyobb volumenű paradicsom- és fokhagyma feldolgozása. A piacenzai paradicsom és fokhagyma szinte mindenhova eljut Európába. Olaszország összes paradicsom termelésének 23%-át adja Piacenza.

Jelentősebb műemlékei, látnivalói: a Palazzo del Comune, Piazza dei Cavalli a lovas szobrokkal, a Dóm, a San Antonio-templom, a Palazzo Farnese.

A Tadini Intézet Emilia-Romagna tartomány mezőgazdasági kutató-továbbképző központja. Az intézetet az állam a központi költségvetésből finanszírozza, de a saját árbevétel is hozzájárul a működéshez. Tevékenységeik az EU programjaihoz is szorosan kapcsolódnak.

Az intézet mezőgazdasági kutató tevékenységgel, szakmai képzések, továbbképzések szervezésével és ismeret-terjesztéssel foglalkozik. Ezen kívül termelő tevékenységet is folytat.

Az intézet földterülete 85ha. A Pó síkságon ez középméretű gazdaságnak felel meg.

A kísérleti gazdaság az alaptevékenységek közül szántóföldi növénytermesztéssel és tejelő szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik.

Főbb szántóföldi növénykultúrák:

• Silókukorica
• Lucerna
• Kalászos gabonafélék
• Paradicsom

250 db-os tejelő szarvasmarha állományuk holstein-fríz fajta. A 120 db tehén átlagos tejtermelése 8500-9000 kg/év. A szarvasmarha telepen tartástechnológiai-, takarmányozási-, stresszkutatások folynak. Más kutató intézményekkel közösen nyúltenyésztéssel- és hegyi marhatartással kapcsolatos vizsgálatokat is végeznek. 2001-től szőlőkutatással is foglalkoznak.

Meteorológiai állomásuk és különböző laborjaik is vannak.

Tanfolyamaik a 4 napostól a több száz órásig terjednek. Az oktatás 50%-ban elméleti és 50%-ban gyakorlati, amelyet különböző farmokon valósítanak meg. Felnőtt és diák továbbképzések egyaránt vannak. A Tadini Intézetben végzettek névsorát kiküldik a különböző gazdáknak, üzemeknek. Tanfolyam áraik 150-1500 EURO között vannak. Zömében az Európai Unió finanszírozza, de önrész is van. Hogy mennyi az önrész, az az EU hozzájárulás nagyságának a függvénye.

1979 óta 452 oktatási kurzust szerveztek, 43205 órában, amelyeken 8548 diák vett részt. Az intézet együttműködött már más gyakorlati képzést szervező intézményekkel is, többek között afrikai, török, dél-amerikai élelmiszeripari és állattenyésztési szakértőkkel.

A legtöbb tanfolyam bentlakásos. 42 férőhelyes szállásuk van konyhával, étteremmel.

Az intézetben 15 fő állandó dolgozó van (1 fő igazgató, 3 fő adminisztratív- és 4 fő fizikai dolgozó, 7 fő kutató technikus). Ha tanfolyamos oktatás van a fenti létszám külső előadókkal, tanárokkal is kiegészül. Kb. 200 tanárral, szakspecialistával van kapcsolatuk.

A Tadini Intézet tudományos kiadványokat is szerkeszt, ezen túl konferenciák szervezését is végzik. A kutatási eredményeket terjesztik, hogy a gazdálkodók be tudják építeni a mindennapjaikba.

Az intézetet egy 10 tagú felügyelő bizottság irányítja. Ők adják meg a működés irányvonalát. A napi munkákat a 3 tagú igazgatóság gyakorolja.

Az olasz oktatási rendszer (főleg a középfokú) nagy hasonlatosságot mutat a mienkével. A “G. Raineri” és a “G. Marcora” kétszintű képzést folytat. Az előbbi technikus- az utóbbi szakmunkás végzettséggel bocsátja ki növendékeit. A technikus képzés elsősorban elméleti jellegű. A tanévben legalább 200 tanítási napot kell teljesíteni (szombaton is tanítanak).

Külön érettségi és technikus képesítő vizsga nincs, egyszerre van mind a kettő az ötödik év végén. Az érettségi vizsga írásbeli része olasz nyelv és irodalom valamint komplex részből áll. A komplex írásbeli feladatsorban szerepel matematika, történelem, idegen nyelv, közgazdaságtan, szakmai tantárgyak stb. Szóbeli érettségi szinte minden tantárgyból van, gyakorlati vizsga nincs.

A két iskola 2 éve egyesült. Iskolánk a Raineri Mezőgazdasági Technikummal kötött együttműködési megállapodást. A Raineri mezőgazdasági szakközépiskola, a Marcora mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző.

A technikum 5 éves. Főleg elméleti képzés van, az itt végzett fiatalok leginkább irányító, adminisztratív munkakörben helyezkednek el. Tovább is tanulhatnak, agrár- és egyéb felsőoktatási intézményekben.

A szakközépiskolában 680 diák tanul, akiknek 35%-a lány. A fiatalok korszerűen felszerelt kémiai, biológiai, fizikai és egyéb laboratóriumok segítségével sajátíthatják el az agrártudományok alapjait.

Számítástechnikai szaktantermük a kor színvonalának megfelelően van felszerelve.

Tangazdaságuk 23 hektáros, amely biztosítja a növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlati ismeretek elsajátítását. 52 db-os tejelő szarvasmarha állományuk a Frisona Italiana tenyészetbe tartoznak. A G. Raineri Szakközépiskola tangazdasága technikailag igen jól felszerelt, szervezetten, szinte gondok nélkül működik. A tangazdaság működéséhez a forrást az állam az iskolától elkülönítve biztosítja. A bevételeket a tangazdaság a termelésbe úgy fordítja vissza, hogy a gazdálkodás nullszaldós legyen.

A szakközépiskola 1990-ben szentpétervári diákokkal már megvalósított egy csereprogramot, amely 24-24 olasz és orosz fiatalembert érintett.

A szakmunkásképző 3 éves, a tanulók végzés után átmehetnek technikumba. A szakmunkásképzőbe 3 szakma oktatása folyik:

• Kertész
• Tejfeldolgozó
• Szőlőtermesztő-borász

Az iskolában ösztöndíj nincs, csak alapítványi támogatások, személyekre bontva. Az intézményekben nem működik diákönkormányzat (csak megyei szinten van). A diákok jogaikat a 18 tagú iskolai tanácsban érvényesíthetik. Tanév elején választják meg tagjaikat. 8 tanár, 4 szülő, 4 diák, 2 technikai dolgozó alkotja az iskolatanácsot. Elnöke csak szülő lehet.

Lanfranconi Mauro úr 15 évvel ezelőtt építette a farmot. A városi életet megunva, határozta el a család, hogy a hegyek közé jön, és mezőgazdasággal fog foglalkozni. A gazda elektrotechnikus, de hobbija az állattartás. A gazdálkodás mindennapos teendőit elsősorban a család tagjai végzik (férj, feleség és 3 gyerek), 3 alkalmazottat azonban Lanfranconi úr sem tud nélkülözni.

80ha-on gazdálkodnak, amelyből 40ha bérelt föld. A hegyvidéki szántón főleg lucernát termesztenek. A terület nagy része gyep, amelyet legeltetéssel és kaszálással hasznosítanak.

Kimondottan tejtermelési céllal 450 db kecskét és 300 db anyajuhot tartanak. A juh- és a kecsketejből készítik a híres mozzarella és gorgonzola sajtokat. A gazdaságban látott kecskefajta az alpesi tejelő, a juhfajta pedig a szardíniai. A gazda évente egyszer elleti az anyaállatokat. Nyáron legeltet, télen szénát, szilázst, gazdasági abrakot ad az állománynak. A juhokat és a kecskéket fejőházban naponta kétszer feji. A kecskék éves tejtermelése 500-600 l, míg a juhoké 250-300 l.

A tulajdonos tagja a tejtermelők és a biotermelők szövetségének. Saját sajtüzemében napi 800 l tejet dolgoznak fel. A tejfeldolgozás csak szigorú EU minőségi előírások mellet folyhat. Pl. a tradicionális sajtféleségek, mint pl. a gorgonzola, készítésekor is pasztőrözni kell a tejet, holott ez módosítja a sajt hagyományos ízét. A gazda nem örül ennek, mert így nem tudják a sajtokat a régi módon előállítani, pedig erre lenne igény. A különféle sajtokat kézzel készítik. Helyben és máshová kiszállítva (pl. Piacenzába) értékesítik. Megnézhettük és megszagolhattuk Mauro úr sajtféleségeit. A magyar ízléstől kicsit távol áll. A gazda sajtféleségeivel több kiállításon is jelentős sikereket ért el.

A “Pianoni” farm az állattenyésztésen és sajtkészítésen túl agroturizmussal is foglalkozik. Tájba illő éttermében a gazdaasszony finom házi készítésű fagylalttal kínálta meg csoportunkat.

A piacenzai Katolikus Egyetem a Milánói Egyetem tagintézménye, jogi-, közgazdasági- és mezőgazdasági karai vannak. A mezőgazdasági karon 3 és 5 éves képzés folyik. Évente 150 hallgatót vesznek fel általános agrármérnöki és élelmiszeripari mérnökképzésre.

A tandíj magas (évi 1,5 – 6 millió líra), kb. kétszer-háromszor több mint az állami egyetemeken. Az iskola állami finanszírozású, az egyház nem ad pénzt a fenntartáshoz.

Az előadás után 1999-ben meglátogattuk az egyetem állattenyésztési fiziológiai, 2001-ben pedig rovartani és mikrobiológiai kutató intézetét. Ezekben genetikai kutatásokat, DNS vizsgálatokat végeznek, illetve fiziológiai-, etológiai-, takarmányozási-, tartástechnológiai kutatások folynak.

Olaszországban a sertéshúst kétféleképpen dolgozzák fel:

• Nyers, sózott termékek készítése, pl. sonka, tarja.
• Töltelékáru-előállítás, pl. szalámi, mortadella (a töltelékáru főzéssel, vagy anélkül készül).

Mindenféle szalámit készítenek, ők gyártják a tipikus, un. Piacenzai szalámit is. “Magyar szalámi” nevű termékük ízletes, a terméket hasonlóan fűszerezik, füstölik, mint a hazai húsfeldolgozók.

Van olyan áruféleség, amelyiket 1-2 hónapig, de van olyan is, pl. a sonka, amelyet másfél évig érlelnek. A nemes penészes termékeket nem mossák le, a szintetikus bélben levőket igen. A termékek közül a tarjának, a sonkának, de a szalámiféleségeknek is meg van a D.O.P. minősítése (kiváló áru).

A látogatás végén kóstolással minősítettük a termékeket. Aki szereti az olasz sonka- és szalámiféleségek ízeit, egyöntetűen finomnak tartotta a kínált termékeket.

A tulajdonos 23ha szőlője a Colli Piacentini borvidéken található. 20 évvel ezelőtt kezdték el a szőlőtermesztést, azelőtt rizstermesztéssel foglalkoztak. 10 éve építették a pincét. 8 éve már palackoznak is. A gazdaságban ma már minden feltétel biztosított a korszerű bortermeléshez.

A Barbere és a Bonarda vörös borszőlőfajtákból készítik a Gotturnio bort, amelynek habzó és nem habzó változatát is palackozzák. Ezen kívül Malvasia, Chardonay, Sauvignon borokat is gyártanak. Kitűnő termékük a Cabernet-sauvignon. Az Ortrugo szőlőből előállított borok csak Piacenzára jellemzőek. Cabernet-sauvignon és Bonarda felhasználásával gyártják a nem habzó Collare rossa (vörös) bort. Fehér változata is van, ez a Collare bianco.

Évente 180000 üveg bort adnak el. A palackozáshoz csak új üveget használnak. A szőlőprés levegővel működik, számítógép vezérlésű. Az erjesztés zárt tartályokban történik, a keletkezett CO₂-t nem engedik kipárologni. A hagyományosan készített borokat keverik a friss musttal, és alacsonyan tartott hőmérsékleten a szénsavat “megfogják”.

A látogatások borkóstolással értek véget, amelynek során meggyőződhettünk arról, hogy Maria Poggi Azzali valóban kitűnő, szakértő szőlész-borász.

A farm a 26 éves Danielle Foppiani úr és a bátyja tulajdonában van. Daniellenek mezőgazdasági technikus végzettsége van. Ha nem lenne, termékértékesítési nehézségei, banki gondjai adódhatnának. A szülőknek már 50 éve van birtokuk.

A családi alapon berendezkedett gazdaságban 1 állandó alkalmazottat foglalkoztatnak. 150ha-on gazdálkodnak, amelyből 10ha saját föld, a többi bérelt. A földbérleti díj Itáliában évente 1-1,5 millió líra/ha (130 – 200.000 Ft!). A termőföld értékesítési ára minőségtől függően 50-60 millió líra/ha (650-780ezer Ft)

Termesztett növényeik: silókukorica, árpa, lucerna, cukorrépa, paradicsom. Jelentős az árbevételük a paradicsom-termesztésből. A paradicsom palántát maguk nevelik.

140 db-os holstein-fríz tehénállományuk átlagos éves tejtermelése 8000 kg/db. A teheneket számítógépes azonosító rendszerben tartják nyílván.

1999-ben és 2000-ben a tej 10-15%-át, 2001-ben pedig 50%-át dolgozták fel saját sajtüzemükben, a többit eladták. A sajtkészítésben 50%-os nyereséget érnek el. Sajtkészítő üzemüket jelenleg is fejlesztik.

2000-től agroturizmussal is foglalkoznak. Kialakították a vendégházat, az éttermet, kivilágítható focipályát is létesítettek és bemutatás céljára háziállat fajokat is tartanak. A falusi vendéglátást főleg a városi emberek veszik igénybe.

Ízletes sajtféleségeiket saját boltjukban értékesítik. Hogy mennyire finomak a sajtjaik, arról ott jártunkkor kóstolással győződhettünk meg.

A tulajdonosok, a Bertuzzi fivérek, ikertestvérek. 400 hektáron gazdálkodnak, amely területből 60ha saját, a többi bérelt föld. Olaszországban ez nagyméretű gazdaságnak számít. A gazdálkodást előbb állattenyésztéssel kezdték, ma már kizárólag csak zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Termékeiket közvetlenül maguk értékesítik. Az ISO 9000-9002 minőségi szabvány szerint termelnek.

A gazdaságban 3 növényt termesztenek: zöldbabot, paradicsomot és fejes salátát. Évente kb. 4000 t zöldbabot, 3000 t friss fogyasztású paradicsomot és 1000 t fejes salátát állítanak elő.

Április-májusban van a fejes saláta, júniustól novemberig a zöldbab, július végétől októberig a paradicsom betakarítási időszaka. A fejes saláta betakarítása után babot vetnek a helyére. A paradicsomot és a salátát palántázzák, a babot magról vetik. Kiépített öntözőrendszer van, a termesztés-technológiai és csomagolási géppark saját. A betakarított és becsomagolt termékeket gyors vákuumos hűtőkben tárolják elszállításukig. A bab- és a paradicsom termesztés-technológia teljesen gépesített. 3 bab- és 1 paradicsom betakarító kombájnjuk van. A babkombájnt láthattuk üzem közben.

A foglalkoztatottak száma 50, kampánymunkák idején 80 fő (főleg a csomagolásban dolgoznak).

A fejes saláta 80%-át Németországba, Norvégiába, Svájcba exportálják. A zöldbab 80%-át Franciaország, Belgium és Svájc veszi meg. A paradicsom 60%-át belföldön értékesítik. Így összességében a termés 60%-a kerül külföldre.

Családi vállalkozás, két cég egyesülésével jött létre. ISO 9000-9002-es minősítés szerint dolgoznak. Gépgyártásuk 80%-át az öntözőberendezés előállítás teszi ki. Mintegy 100 féle öntözőberendezést készítenek (a legkisebbektől a 700 m-es tömlősig). Magyarországon, Danubius néven, Tatán vannak jelen. Paradicsom-, trágya-, vízszállító és szippantó pótkocsikat is gyártanak.

Most van fejlesztés alatt a jövő öntözőberendezése, amely műholdas irányítású lesz. A műhold megvizsgálja a talaj vízkészletét, a növény vízigényét, és így szabályozza a kijuttatandó öntözővíz mennyiségét.

A legkisebb csavartól a legnagyobb gépelemig mindent számítógéppel, AutoCad programmal terveznek. A gyárban 50 fő dolgozik, termékeik 50%-át exportálják.

Foglalkoznak egyéb gépgyárak termékeinek értékesítésével és használt gépkereskedéssel is. A legnagyobb viszonteladók Olaszországban.

Podenzano a középkorban létrejött település. Az alapítás időpontját nem tudjuk pontosan (a napóleoni időszakban említik először). A városban kb. 7000 ember él, akik ipari és mezőgazdasági tevékenységet egyaránt folytatnak. Legfontosabb a paradicsom-termesztés és feldolgozás.

Podenzano az 1970-es évek óta fejlődött látványosan. A képviselő testület 17 tagú, amelyből 5 fő a legfőbb döntéshozó. A tagokat 4 évenként választják (a legutóbbi szavazás 1999-ben volt). A központi költségvetés finanszírozza a hivatal működését. Ezen kívül a tanács helyi adók kivetésével növeli a bevételeit. Pl. házadó (ingatlanadó), iparűzési (szolgáltatási) adó stb. Az önkormányzatban az egyes működési területeknek felelősei vannak, így: pénzügyi, munkaügyi, oktatási és sport, urbanizációs stb.

A polgármester nagy szeretettel mutatta be hivatalát. A városban rendezett utcákat, parkokat, épületeket láthattunk, amely elnyerte mindenki tetszését. A polgármester 2001-ben kitűnő programot szervezett csoportunk számára a városi sportcentrumban és strandon.

Podenzano 2001. június 9-től Hajdúdorog testvérvárosa. Ennek létrejöttében a Leonardo Programnak döntő szerepe volt.

A Palazzo del’ Agricoltura-ban három szövetség végzi munkáját:

• CONFAGRICOLTURA,

• Agrárkonzorcium és a
• COLDIRETTI

Luigi Sidoli úr adott tájékoztatást a hivatal munkájáról. Elmondta többek között, hogy az EU-ban, de helyi szinten is képviselik a termelők érdekeit. A gazdálkodók a támogatásokat az EU-tól kapják, Olaszországtól nem. Sidoli úr javasolta, hogy Magyarország jobban szervezze meg az érdekképviseleti rendszerét. Szólt arról is, hogy Itália tejtermelési és paradicsom-termesztési gondokkal küzd. Szeretnék, ha Brüsszel az olasz paradicsomtermesztést liberalizálná. Ez azt jelentené, hogy annyi paradicsomot termelhessenek, amennyit tudnak.

Piacenza megyében 8000 mezőgazdasági termelő van, ebből 3000 a tagjuk, akiknek átlagos birtoknagysága 20ha. A CONFAGRICOLTURA-t nagygazdaszövetségnek is hívják Tagjaik a Pó síkság termelői. Főleg állattenyésztéssel és ipari növények termesztésével foglalkoznak.

A hivatalban 40 alkalmazott dolgozik.

Agrárkonzorcium

Csoportunkat Tagliaferri úr, logisztikai-technikai vezető fogadta. A konzorcium országos szervezésű, a mezőgazdasági termelők 70%-át tömöríti. Tagjai főleg a kis- és középméretű üzemek gazdálkodói. A konzorciumot kisgazdaszövetségnek is hívják. A szerveződés megyei, tartományi, országos, sőt EU szinten is megvan. A 2500 tag éves árbevétele 52 millió EURO.

Az agrárkonzorcium segíti a termékek eladását, a gépbeszerzéseket, a mezőgazdasági biztosítás-kötéseket stb. Mintegy 850 milliárd líra értékkel foglalkoznak. A fő cél az, hogy a termékeket az előállítástól a fogyasztóig kontrollálják, és így biztosítani tudják a minőséget. Van beleszólásuk a piaci árak kialakításában is. Ez nagyon fontos, mert így a konzorcium segítségével nagyobb árat tudnak kiharcolni.

Tartják a kapcsolatot az egyetemmel, kutató intézetekkel.

Az agrárkonzorcium szövetkezeti formában működik, a tagok tulajdona. A tagok befektetéséit felhasználják a szolgáltatások színvonalának emelésében. Székházukat a termelők építették fel, amely kb. 20 milliárd lírába került. A központi épület mögött hatalmas raktárakat láttunk, amelyekben a vasúton és a közúton beérkezett mezőgazdasági és ipari alapanyagokat tárolják. A raktár tárolókapacitása 6000 t. A konzorcium üzemeiben naponta 1200 t terményt tudnak szárítani. Ezen kívül 20 alközpontban 11000 m²-es raktáraik vannak.

A gazdák a tagdíjat hektáronként és szolgáltatásonként fizetik. A megye 8 területre van felosztva, ahol 80 szakember segíti a gazdálkodók munkáját. (Hasonlít a mi falugazdász hálózatunkhoz.)

COLDIRETTI

Csoportunkat Giorgio Grenzi úr, piacenza megyei elnök fogadta. Ez a szövetség 50 évvel ezelőtt alakult. Kezdetben kistermelőket tömörített, ma már nagyobb agrárüzemek is tagjaik. Jelenleg 7000 mezőgazdasági üzem a tagjuk. Piacenza megye valamennyi termőhelyén lévő gazdaság megtalálható a konzorciumban. A főközponton kívül 7 alközpont és 30 szaktanácsadó segíti a COLDIRETTI munkáját. A központban 80 fő dolgozik. Fő tevékenységek: szakmai és pénzügyi tanácsadás, érdekvédelem.

2001-től a szakmai tanácsadás még jobban differenciálódik. Az AZIENDA-2000 EU-s program keretében igénylik és osztják szét az agrártámogatásokat. Támogatást Itáliában csak az EU-tól lehet kérni, az olasz támogatás megszűnt.

A Palazzo del’ Agricolturában összesen 350 ember dolgozik.

A tájékoztatás és a hivatalok megtekintése után 1999-ben és 200-ben szívélyes állófogadáson vettünk részt. Ezt követően fényképfelvételeket készítettek csoportunkról, amelyeket saját újságukban jelenttettek meg.

2001-ben megtekintettük a konzorcium gépműhelyét, mezőgazdasági gépértékesítő osztályát, amely a New Holland cég forgalmazója. Ezután bepillanthattunk a konzorcium Grana Padano sajtérlelő raktárába is.

A hegyvidéki birtokot 1999-ben Irene Origgi a tulajdonos lánya, míg 2001-ben Origgi úr mutatta be. A család Milánó környékére való, 16 éve építették fel a gazdaságot.

A családi vállalkozás lovas- és agroturizmussal, vendéglátással, kempingüzemeltetéssel foglalkozik. 4 fő állandó alkalmazottjuk van, esetenként idénymunkásokat, pl. pincéreket foglalkoztatnak. A központi gazdaságon kívül még két kisebb birtokuk is van. Legelőterületük több mint 800ha. A lovak márciustól novemberig a legelőn tartózkodnak.

Az Origgi család a lovaikat, maratoni versenyekre, a 20-30 km-es távtól a 160 km-es távig készítik fel. 1997-98-ban, Dubaiban és Hollandiában voltak világbajnokságon.

Összesen több mint 100 lovat tartanak, amelyből 40 db saját, de bértartást is végeznek. Idősebb lovakat azért tartanak, hogy azok a birtokon fejezzék be életüket, hasznuk már nem sok van. A tulajdonosok ezt megfizetik. A turisztikai lovakon kívül sportlovaik is vannak. Az istállókban arab telivéreket, félvéreket és egy olasz fajtát, a maremano-t láthattunk.

Az Origgi család színvonalas munkát végez, hiszen lovaik között van a maratoni lovaglás olasz bajnoka és világbajnoki helyezettje is. A család gyerekei szép sikereket értek el sportlovaglásban. Most a portugál bajnokságra készülnek.

Augusto Fontana úr 40 éve kezdett el szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozni. 11 db tehénnel indult, jelenleg 350 db van. Itáliában, a 60-as években sokan felhagytak a gazdálkodással. Ekkor vásárolt 180ha földet. Ebben az időszakban évente 280-300 t tejet termelt. 1978-ban háromszorosára emelkedett a tej felvásárlási ára. Tejtermelését 1300 tonnára növelte. Nemcsak a tej átvételi ára, hanem a termelési költségek is emelkedtek. Fontana úr új istállót épített. Ez kényszerpálya volt, hiszen a növekvő költségeket ellensúlyozni kellett, ám a 8 fős dolgozói állományt ennek ellenére háromra csökkentette. 1988-ban megduplázta az állatállományt, ismét istállót kellett építeni. A termelést – változatlan munkaerő-létszám mellett - 2300 tonnára növelte.

Jelenleg a tej önköltsége 500 líránál több nem lehet, mert csak így tudnak versenyben maradni. A gazda 1999-ben túltermelésért 180 millió líra büntetést fizetett. 2000-ben 500 t tejkvótát vett, hogy túlélje a jelenlegi válságot, illetve növelje a termelést.

A tehenek fajlagos tejtermelése 10000 l/év, de szeretné, ha tehenei 12000 l-t termelnének. Ehhez kitűnő takarmányozás, jó elhelyezés és megfelelő genetikai háttér szükséges.

A gazda most 65 éves, szeretné tapasztaltait, gazdaságát fiatalabb szakembernek átadni. Fontana úr szerint szakszerű munkához képzett szakemberek kellenek.

Először Giuseppe Pernigotti úr ismertette a világhírű tejüzem történetét. Parma-tól nem messze, Collechio faluban alapították 1961-ben. A tulajdonos, Callisto Tanzi is itt született. Kezdetben csak tejfeldolgozóként működött. A tejet csak a környéken értékesítették.

A cég sikerei 1966 után kezdődtek. Ekkor rövid szavatosságú tejen kívül, UHT tartós tejet is előállítottak, amit üvegben forgalmaztak. A legnagyobb tejfeldolgozó Olaszországban, ebben az időben egy milánói üzem volt. Mára már ez is beolvadt a PARMALATBA. 1966-tól új technológia alapján papírcsomagolású (tetrapak) készítményeket gyártottak. Ezt a csomagolást akkor még nem ismerték úgy, mint manapság. A tejsterilizáló berendezést Parmaban fejlesztették ki. (A védjegy a PARMALAT-é.) A “pillanat”-pasztőröző gépek nem okoznak a tejben beltartalom károsodást. Ők voltak az elsők, akik laktóz mentes tejet gyártottak. Egyes tejtermékeket vitaminokkal is dúsítanak. Sőt! A különböző korú embereknek is készítenek tejet (pl. 1-3 éveseknek, serdülőknek stb.). “Plus” nevű termékükhöz a vitaminokon kívül vasat, kalciumot, szelént is adnak (csontritkulás ellen). Az “Omega-3” termékhez olyan adalékot is adnak, amely a tejzsír káros hatását küszöböli ki. Újabban termékeiket műanyag dobozokba is csomagolják.

A tejtermékeken kívül “Santál” nevű, 100%-os gyümölcsleveket is előállítanak. Készítenek friss gyümölcsleveket is, juice-t is. Nem koncentrátumból készülnek, hanem friss gyümölcs sajtolásával. A “Santal Plus”-t vitaminokkal is kiegészítik. A “Sangri” gyenge alkoholtartalmú üdítő. Leveseket konzerv formában forgalmaznak. Az édességek közül kakaót, vaníliát, csokoládét, pékárut is előállítanak. Cukrászatukban bonbonokat stb. is készítenek.

Olaszországban 17 PARMALAT üzem van, ebből 5 pékárukat gyárt. A PARMALAT a világon mindenütt jelen van. Az összes PARMALAT cég 82%-a külföldön található. Fontosnak tartják jelenlétüket Dél-Amerikában. Pl. Brazíliában 30 gyáruk van. Még Oroszországban (Moszkvában, Szentpéterváron, Odesszában) is jelen vannak. Budapesten, Székesfehérváron 3 üzemük van.

Könyvelt bevételük 1999-ben 10 milliárd líra volt.

A collechio-i üzemben, 3X8 órás műszakban, 1000 ember dolgozik (a világon kb. 35000 fő).

A beérkezett tejet nagy tartályokban tárolják. Feldolgozás előtt pasztőrözik, majd a termékek feldolgozása után tetrapak dobozokba csomagolják. Naponta 1,5 millió l tejet tudnak feldolgozni. A nyerstejet feldolgozás előtt laboratóriumban minősítik, ugyanúgy a kész termékeket is. Egy 30000 és két 40000 l/órás pasztőröző gépük van.

A feldolgozandó tejet Németországból, Ausztriából, Franciaországból hozzák be, az olasz tejből általában sajtot készítenek. A csomagoló részlegben 7 gép óránként 16-24 ezer darab készítményt tud gyártani. A raktározás, a raktári készletek mozgatása teljesen automatizált, robotokkal történik, amelyeket számítógép vezérel. A termékeket kamionokba rakva szállítják a vevőkhöz.

2000-ben az üzemlátogatás végén megkínáltak bennünket a collechiói gyár jobbnál-jobb termékeivel, 2001-ben pedig mindenki egy-egy PARMALAT készítményekből összeállított ajándékcsomagot kapott. Életre szóló élmény volt mindnyájunknak ez a program.

Romagnoli úr mérnök, 200ha birtokosa, amelyből 80ha szőlő. 50ha a pincészet környékén, a többi a hegyekben, a tulajdonos háza mellett van. Romagnoli úrnak saját borfeldolgozója, palackozója van. Az értékesítést is maga végzi. Fehér és vörös bort egyaránt készít.

A szőlő feldolgozása a fogadógaratban a szemek és a kocsány szétválasztásával kezdődik. Fehérbor-készítésnél, a szőlőszemek a présbe nyomás alatt érkeznek. A mustot szűrik, a törkölyt elkülönítik, és pálinkafőzdébe szállítják. Vörösbor-készítésnél nem préselnek, hanem a must egyből tartályba kerül. Ez fontos, a héj színanyagának kiázása miatt. A fehérbornak szánt mustot tartályba fejtik, ahol ülepszik, tisztul. A tiszta mustot csöveken keresztül a pincébe vezetik. A leülepedett seprőt még átszűrik. A vörös must hatalmas erjesztő silótornyokba kerül, erjedés után a tiszta vörösbor palackozható. A zavaros borrészt szűrik, újraerjesztik, és gyengébb minőségű borként értékesítik. Az erjedés optimális hőfoka 28-30^oC. Ha túl alacsony hőfokon zajlik az erjedés, rossz ízű lesz a bor, ugyanúgy ha túl magas, akkor is. A fehérbornak szánt mustot 346 hektoliteres tartályokban, maximum 18^oC-on erjesztik. Erjesztés után a bor a pincébe kerül, ahol februárig 14-16^oC-on tárolják. A pince tárolókapacitása 5800hl.

A bort saját palackozójukban töltik kizárólag új üvegekbe, és habzóborként forgalmazzák. A palackozóban 3 ember, óránként 2500 üveget tud megtölteni.

A habzóbort úgy állítják elő, hogy a pincéből felhozott borhoz meghatározott mennyiségű szőlő-sűrítményt adnak, amely egy újabb erjedést indít be. A keletkezett CO₂-t “megfogják”, és vele együtt nyomják az üvegbe.

A legjobb boraikat fahordókban, 8 hónapig érlelik, utána palackozzák, majd üvegekben tárolják.

Látogatásunk végén megkóstolhattuk Romagnoli úr finom borait.

A csoportot Roberto Balduzzi, műszakvezető úr fogadta, aki lelkesen magyarázta el sajtkészítésük technológiáját. A program látványos volt, mert a sajtgyártás folyamatát az elejétől a végéig nyomon követhettük. Az üzemben 5 munkás dolgozik, 2 műszakban. 2000 novemberétől új, automatizált gépsort állítottak be a régi berendezések helyett.

A tej zsírtartalmát 2,4%-osra állítják be, majd üstökben 30-34^oC-ra melegítik fel, és beoltják borjúgyomor-oltóenzimmel. (Előtte még 3%-nyi tejsavbaktérium-kultúrát is hozzáadnak.) Ezután az alvadékot szétnyomják, 50-54^{oC-ra felmelegítik. Az üstökben 1000-1100 l tej va}n, amelyből 2 db 40 kg-os Grana Padano sajt készül. Az üstökből kiszedett, összedarabolt alvadék 24 órán át a műanyag-formákban marad. Ezt követően 48 óráig vas-formában tartják az alvadékot. Ez nem a végleges forma, csak a jellegzetes formáját adja a sajtnak. 72 óra múlva sós vízbe helyezik, majd 10-14 napig áztatják. A sólé koncentrációja 22-23%-os. Innen kerül a sajt az érlelő raktárakba, ahol 12-18 hónapig tárolják. 9 hónap múlva ellenőrzik a sajt alakját, ha nem jó elkülönítik. A nem megfelelő sajtok is piacra kerülnek, de olcsóbban. A raktár 10-14^oC-os, 80-90%-os relatív páratartalmú.

Még a vasformában lévő sajtra nyomják rá a gyártás idejét, az üzem számát és az ún. D.O.P. minősítést. 9 hónap múlva besütik a Grana Padano speciális jelét. Ha a sajt nem felel meg a minőségi követelményeknek, nem kapja meg a jelet.

A raktárban a forgatást speciális automata gép végzi, amely egyszerre két sajtot fordít meg és tisztít. Látványos volt a polcokon sorakozó sajtok több ezres tömege. A sajtokat kezdetben gyakrabban, később ritkábban forgatják. Vízvesztés eredményeképpen 10%-kal lesz könnyebb a sajt eladáskor, mint amikor az érlelőbe került.

A látogatás végén szakszerű sajtdarabolást figyelhettünk meg. A Grana Padano nagyon kemény sajt, csak speciális eszközökkel darabolható. Késsel nem szeletelhető, az olaszok reszelve fogyasztják.

Tanulóink kóstolással győződhettek meg a Grana Padano sajt kitűnő izéről.

Tanulóinkat munkájukról Ivano Faccini tájékoztatta. Ez az agrometeorológiai központ az országban az első volt, 1977-ben hozták létre. Minta volt a többi ilyen állomás kialakításához. Fő tevékenységeik:

• időjárási, agronómiai előrejelzések készítése,
• műholdas adatok feldolgozása, terjesztése a termelőknek.

Saját, jól felszerelt állomásuk is segíti a munkát. Láthattunk mechanikus és digitális hőmérőket, páratartalom-mérőket, szélsebesség-mérőt, csapadékmérőt.

Új szolgáltatás a paradicsom-termesztőknek nyújtandó növényvédelmi előrejelzés.

Giuliana Cammi fogadott bennünket. Az intézet az 1900-as évek elején alakult, állatbetegségek felkutatása céljából. 1973 óta Emilia-Romagna és Lombardia tartományok állami intézménye. Az intézet vizsgálja a különböző állati (szarvasmarha, sertés, nyúl) megbetegedéseket, foglalkozik az állatokról emberre terjedő betegségekkel. Élelmiszer vizsgálatokat is végeznek, és oktatási, továbbképzési tevékenységet is folytatnak.

Tőgyegészségügyi vizsgálatokra, a tej minősítésére külön laboratóriumok állnak rendelkezésükre.

Itália legfontosabb gabonakutató intézete közvetlenül a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozik.

Dr. Michele Stanca igazgató úr ismertette az intézet munkáját. A gabonakutató intézetet Nazzareno Strampelli alapította, az ő munkássága eredményeként jött létre. Kelet-Európában, Kínában termesztik azokat a gabonaféléket, amelyeket Strampelli nemesített. Kísérleteiben a gabona érésével és a gabona magasságával foglalkozott. Ő indította el a világon a korszerű gabonanemesítést. Strampelli nevéhez fűződik a “San Pastore” nevű búza nemesítése.

Az intézetnek az egész országban vannak kísérleti-kutató intézményei. Pl. Bercelliben rizs-, Lodiban búzanemesítéssel foglalkoznak. Fiorenzuolában árpával, zabbal, tritikáléval foglalkoznak. Szicíliában, Foggiában a durumbúza nemesítését végzik. Rómában még szolgáltató intézményeik is vannak. Fiorenzuolában a nemesítés agronómiai, fiziológiai, molekuláris-biológiai oldalával foglalkoznak. A nemesítő üzemben 30-40 ember dolgozik: 10-12 fő állandó munkás, a többiek ösztöndíjasok, gyakornokok.

Az árpatermesztés Olaszországban a 70-es évekig kismértékű volt. Ekkor 1,7t/ha volt a termésátlag, a termesztés Dél-Olaszországba koncentrálódott. Miután kinemesítették a télálló őszi árpát, meg tudták Észak-Olaszországban is honosítani. Ma már egész Itáliában termesztenek árpát. Jelenleg az árpa országos termésátlaga 4t/ha. Legmagasabb a hozam északon, 6t/ha, de előfordulnak 8t-ás termések is.

Új, kétsoros árpafajtákat állítottak elő. A termőterület 50%-án ezeket vetik. A fiorenzuolai intézet 5 fajtával van jelen a piacon. Az olasz piac 30%-át ez az intézet fedi le. Legutóbbi négysoros fajtájuk mozaikvírus-mentes, nagyon keresett. A 90-es években nagy gondot okozott a mozaikvírus. A nem ellenálló fajtákat ma már nem tudják a Pó síkságon termeszteni. A Polymixa graminis nevű, gyökéren élő gomba, szkleróciumaival jól terjed. A talajban telel át, gyorsan fertőz, legyengíti a növényt. A gombában él a BaYMV, BaMMV és BaYMV-2 nevű vírusok (az utóbbi 4-5 éve jelent meg).

Az árpa genetikai értéke, biomassza előállító képessége az ún. aratási indexel mérhető.

Szemtermés

Aratási index = ----------------------------- x 100 (%)

A növény összes tömege

A század elején 25%-os volt az index, az új fajtáké 50-55%. A nemesítés eredményeként megváltozott a növény anyagcsere-folyamata, jobb lett az energiahasznosítása, a generatív szerveit jobban fejleszti.

Megváltozott az árpa magassága is. Az 1900-as években 140-160 cm volt, a 90-es évekre 80-120 cm-re csökkent. Növekedett a szemszám és szemek nagysága is. Ez vezethetett a termés növekedéséhez, miközben a növény magassága csökkent. Meddig lehet a növény magaságát csökkenteni? Míg a szár bírja a kalászt. A jövő feladatai:

• az aratási index emelkedésével növekedjen a növény termőképessége,
• megvédeni a növényt az abiotikus és biotikus stresszhatásoktól (ellenálló képesség növelése). Ezen kutatásokat a molekuláris-biológiai osztályuk végzi.

A nemesítésben nagy szerepe van a molekuláris biológiának. A DNS vizsgálatoknál géneket különítenek el. Van az árpának olyan génje, amely bizonyos vírussal szemben ellenáll. Meg kell keresni azokat az árpákat, amelyekben vírusellenálló gének vannak. Ki kell válogatni az ellenálló szemeket és szaporítani.

Stanca igazgató úr színvonalas előadása után megnéztük az intézet laboratóriumait, kisparcellás erő- és munkagépeit. Igazgató úr felajánlotta diákjainknak, hogy végzés után, mint gyakornokok dolgozhatnak, kutathatnak a nemesítő üzemben. Reméljük sikerül valamelyik diákunknak Fiorenzuolába eljutni.

A paradicsom az egyik legfontosabb növénykultúra Piacenzában. Itt van Európa legnagyobb volumenű paradicsom feldolgozása. Klimatikus- és talajadottságai miatt a Pó síkság kitűnő paradicsom termőhely.

1976-ban az olaszok a Közös Piachoz fordultak a paradicsom árának drasztikus csökkenése miatt. Az EGK kompenzálta a paradicsom árát, így azt mesterségesen magasan tartották. Ettől kezdve ugrásszerűen megnőtt a termesztés. 1985-re az EU-ban 2,7 millió tonnáról 6,3 millió tonnára nőtt a paradicsom-termelés. A fogyasztás nem követte a termelés növekedését, így túltermelés alakult ki. Életbe léptették a kvótarendszert. Az EU-ban az összes termelhető paradicsom 6,8 millió tonna lett, ebből 50%-kal részesedhet Itália. Egészen pontosan az olasz paradicsom kvóta 3.471.000 tonna.

Piacenzában évente 680-700000 t paradicsomot termelnek, ami az összes olasz termelés több mint 20%-a. A termesztésben a legnagyobb gondot a betakarítás jelentette és jelenti ma is. A 70-es években az amerikai gépi betakarítási technológiák megjelenése bénítóan hatott a helyi paradicsomtermesztésre. Ma már ez nem így van. A paradicsom 50%-át géppel takarítják be, a másik felét kézzel szedik. Az olaszok jól tudják alkalmazni a kombájnos betakarítást, ugyanakkor a meglévő munkaerő lehetővé teszi a kézi szedést is.

A paradicsomtermesztésről Claudio Salotti úr, Parma és Piacenza megyei zöldségtermesztő szaktanácsadó technikus tartott előadást.

Olaszországban a feldolgozóipar a paradicsomot a paradicsom-szövetkezetektől, szövetségektől, nem egyénektől vásárolja fel. A paradicsom-szövetkezetek szervezik a termelést, értékesítést. A paradicsom feldolgozók 2 hónapig üzemelnek. Úgy kell a termesztést megszervezni, hogy biztosítva legyen a 2 hónapos működés (eltérő idejű palántázás, különböző tenyészidejű fajták ültetése). A paradicsom feldolgozók kapacitása nagyobb, mint Itália kvótája. Azért van ez így, mert a feldolgozók építésekor még nem volt kvótarendszer. A kvótán kívül feldolgozott paradicsomra az EU nem ad támogatást, de nem is büntet (a tejtermelésnél büntetnek, ha kvótán felül termelnek). Túltermelésnél ma már az EU nem vállal felvásárlást. Korábban, pl. alma, körte, barack túltermelés volt. A felesleget az EU felvásárolta, majd egy részét megsemmisítette, más részét a fejlődő országokba szállította.

A paradicsomtermesztésben fontos feladat a szaktanácsadás is, amit pl. Salotti úr is végez. A szövetségekben ezt a munkát a szaktanácsadók végzik. A terület fel van osztva közöttük. A szaktanácsadók számlázásban, banki ügyletekben, a betakarítás megszervezésében is segítenek. A paradicsom leadásakor minőségellenőrzési feladatokban is részt vesznek. Fontos, hogy ott legyenek a paradicsom eladásakor, hiszen így tudják ellenőrizni, hogy a gazda a kvótájának megfelelő mennyiséget adja le. A termesztési szaktanácsadás is feladatuk.

Az utóbbi években nőtt a szaktanácsadók létszáma. Ezt indokolja a megnövekedett termesztési kedv.

A termesztés-technológiát integrált keretekben alkalmazzák. A paradicsomtermesztésben a nagy termés és a jó minőség mellett a környezetvédelemnek is vannak elvárásai, pl. a növényvédő szerek visszaszorítása. Környezetbarát, kevésbé környezetszennyező növényvédő szereket vezettek be. Minden télen meghatározzák a következő tenyészidőszak növényvédő szer listáját. A szaktanácsadók kapcsolatban állnak az agrometeorológiai állomás növényvédő előrejelző szolgálatával.

A szaktanácsadók tevékenysége ma már komplex feladat, hiszen a talaj-előkészítéstől, sőt a termőhely kiválasztásától az eladásig részt vesznek a paradicsomtermesztésben.

Nem fajtát, hanem hibrideket használnak. A hibridek sokkal ellenállóbbak a betegségekkel szemben. A Pseudomonas tomati baktériumos betegséggel volt nagy gond. A hibridek rezisztensek ezzel a betegséggel szemben. Jelenleg vírusellenálló hibridek nemesítése folyik. A vírus főleg az ország déli területein okoz gondot. A CMV vírus sok helyen “abbahagyatta” a termesztést, ám pl. Foggiában, Piacenzáben nem okoz gondot.

A paradicsom ültetését lépcsőzetesen szervezik, hogy a feldolgozók működése folyamatos legyen. A jó termelő a feldolgozás első napjától az utolsóig szállítja a paradicsomot.

Piacenzában 4 szövetség egyesíti a paradicsomtermesztőket. Köztük nincs versengés, sőt megpróbálják erőiket egyesíteni. Fontos az együttműködés a termesztés minden területén, hogy eredményes legyen.

32 évvel ezelőtt hozták létre az üzemet, kimondottan csak szőlőtermesztők. A szövetkezetnek 370 tagja van. Az üzem a legmodernebb technológiával van felszerelve. Évente 7500 t szőlőt dolgoznak fel.

A gazdák az átadott szőlő mennyisége és minősége után kapják a fizetést. A szőlő minősége nagyon fontos. A beszállított szőlőt mérlegelés után azonnal minősítik (cukortartalom, savtartalom stb.). Minőség szerint elkülönítik a szőlőt.

A fogadó garatban szőlőszem-leválasztó van, a szem és a kocsány elkülönül. A feldolgozás, borkészítés teljesen zárt technológiában folyik. Cél: a szőlő és must illetve a bor minél kevesebbet érintkezzen a külvilággal, hogy a jó minőséget megőrizzék.

A korábbi kémiai szerek borászati felhasználását visszaszorították. Most már fizikai eljárásokkal segítik az erjedés kémiai folyamatát (hőmérséklet, nyomás stb.).

Az üzemben légprésekkel nyerik ki a szőlőből a mustot (nagy nyomáson szinte szétrobbannak a szemek). Innen a zárt tartályokban alacsony hőmérsékleten (16 ^{0C-on) kezdik el az erjesztést. Ha kevés a 16 fok felmennek akár 30 0}C-ra is, de ez nem jó, mert rosszabb lesz a bor minősége. Nagy nyomás segítségével szűrik át (vákuumos szűrő), majd 100 hl-es tartályokban 16⁰C-on tárolják a bort. Mielőtt a palackozóba fejtenék, különböző manipulációnak vetik alá (hűtik, melegítik, szellőztetik stb.). Palackozás előtt ötször szűrik át a bort. Az üvegeket címkézik, csomagolják, és 16 ⁰C-on tárolják. A hőmérséklet állandó, mert a bort kémiailag nem tartósítják, így ha melegebb lenne, megromlana.

Saját üzemi boltjukban nemcsak palackozott, hanem csapolt bort is lehet vásárolni. 12 alap borfajtát készítenek, de 50 féle termékük van, mert ugyanannak a bornak, pl. habzó és nem habzó változata is van.

A borászati vezető nagyon kiemelte a minőségi bor előállítás fontosságát. Ha valaki nem tud minőséget előállítani, kiszorul a piacról. Ma már a fogyasztók igényesek (kevesebbet, de jobbat).

Szövetkezeti alapon működik, 110 tagja van. A gyár termesztési körzete nagy. Csak a tagok által megtermelt paradicsomot dolgozzák fel, felvásárlást nem végeznek. A feldolgozás 2 hónapig tartó szezonmunka. Az üzem folyamatos működése miatt a termesztők munkáját össze kell hangolni, amelyet az üzem technikusai végeznek. A folyamatos feldolgozás alapja a helyes fajta megválasztás; az érési idő és az érési tulajdonságok ismerete, a szakaszos ültetés. Az üzem technikusai a termesztőkkel a palántaneveléstől a betakarításig együttműködnek. A betakarítást a tagok a technikusok ütemezése szerint végzik.

A beszállított paradicsom növényvédő szer maradványt nem tartalmazhat, ezért a feldolgozás előtt laboratóriumban minősítik. Mérlegelés után a paradicsom a pótkocsiról a mosóba kerül. Itt nem csak megtisztítják a bogyókat, hanem a szármaradványt, köveket is eltávolítják. A feldolgozást két gépsoron végzik. A paradicsom sűrítményt 85 ⁰C-on gőzzel hőkezelik, a hűtés pillanathűtővel történik. Környezetkímélő, víztakarékos technológiával dolgoznak. Az elhasznált technológiai vizet mechanikai-biológiai tisztítás után visszavezetik újrahasznosításra a feldolgozó rendszerbe.

A paradicsom feldolgozó üzem termékeit Olaszországban és külföldön értékesítik.

Méretében, technológiájában és forgalmazásában az üzem az olasz gépgyárak sorában az elsők között áll, de a nagy világcégek mögött. Valamennyi fejhető gazdasági állatfaj számára gyártanak fejőberendezéseket, a háztájitól a nagyüzemi technológiáig. Saját márkanéven – MILKLINE – készítik és forgalmazzák termékeiket. Berendezéseik, eszközeik szinte a világ minden térségébe eljutnak, legtávolabbi piacuk Új-Zéland. Termékeik Magyarországon is jelen vannak.

Bemutató termükben láthattunk különféle fejőházi technológiákat, számítógépes vezérlésű egységeket. Maketten megnézhettük vízágyas karusszel fejőállásukat. 2001 szeptemberétől olyan számítógép vezérlésű raktárrendszert építenek ki, amelyhez hasonló még csak egy működik ebben az iparban, Németországban.

A látogatás végén tanulóinkat céges baseball-sapkával ajándékozták meg.

A hegyvidéki húsmarha telep tulajdonosai Celso és Stefano Zambianchi – apa és fia. A gazdaságban ketten dolgoznak, alkalmazottjuk nincs, esetenként Celso úr felesége besegít. Limousin fajtát tartanak. Tagjai a limousin húsmarhatartók szövetségének.

Tenyészállataik nem törzskönyvezettek. Teheneik 4-15 évesek, amelyeket bikákkal fedeztetnek. Évente 4-5 tehenet selejteznek. A kergemarhakór megjelenése óta állományukat 250db-ról 170-re csökkentették. Korábban Franciaországból is szereztek be tenyészállatokat, most már csak a saját növendékeikből állítanak be. A kergemarhakór megjelenése előtt a meghizlalt marhát maguk adták el nagyáruházaknak, azóta viszont közvetítő hentesen keresztül kénytelenek értékesíteni. Földterületük kicsi, ezért a szóját és a kukorica egy részét vásárolják. A lucernát háromszor kaszálják. Az állatokat szilázs-széna alapon, monodietikusan takarmányozzák. A borjakat 4-5 hónapos korban választják, a hizlalás fő takarmánya a táp. 650kg végtömegig hizlalnak.

A gazdaság teljesen gépesített: 5 erőgépük van, és szinte valamennyi munkagép megtalálható, amelyre a technológiában szükségük van.

Tradicionális családi húsüzem, folyamatosan megújuló fejlesztésekkel. A tulajdonos, Carlo Peveri úr elmondása szerint a gyárat már a család harmadik generációja üzemelteti. Csak sertéshúst dolgoznak fel. Harmincféle terméket készítenek: töltelékárut (szalámikat), kötözött húsokat (sonkát, tarját), tekercselt szalonnát. Csupán sózással tartósítanak, és a terméktől függő, eltérő ideig érlelt készítményeket forgalmaznak. Házigazdánk elmondása szerint a füstölést csak Dél-Tirolban ismerik.

Minden termékük D.O.P. minősítésű (kiváló áru). A gyártási folyamatok minőségi ellenőrzés alatt zajlanak.

A beérkezett nyershúst mérlegelik, alapanyagokra válogatják, hűtik, sózzák, majd feldolgozzák. Minden áruféleséget meghatározott ideig hűtőkamrában érlelnek. A szalámit 2 hónapig, a tarját, tokaszalonnát 6 hónapig, a sonkát 1 évig. Számunkra látványnak is különlegesség volt a sonka alakú MANDOLA szalámik sora, amelyekből 8, 4 és 1,2 kg-osakat forgalmaznak.

Látogatásunk végén kóstolással is minősítettük termékeiket. Az ízek a hazaitól eltérőek, de valamennyiünknek egyöntetűen tetszettek.

A tejfeldolgozó régi családi vállalkozásból formálódott új, korszerű üzemmé. Termelőktől vásárolt kiváló minőségű tejet dolgoznak fel. Naponta ellenőrzik a tej hőmérsékletét, savfokát és antibiotikum tartalmát. Baktérium vizsgálatokat általában 15 naponként az állatorvos végez. Beltartalmi vizsgálatokra üzemen belül csak alkalmanként kerül sor, mivel az ismert és régen kialakult termelői körben rendszeresen elvégzik azt. A beszállított tejet másnap dolgozzák fel, addig 4-5 ⁰C-ra hűtik.

A feldolgozás során először előmelegítik a tejet, majd 72 ⁰C-on 17-20mp-ig hőkezelik. Ezután 37-39 ⁰C-ra hűtik vissza, és oltó-keverő kádakba engedik, majd beoltják borjúgyomor-oltóenzimmel, és állni hagyják 3-4 órát. Az alvadékot mogyoró nagyságú darabokra aprítják, és egy kádban pihentetik, amelyben az alvadékrögök összeállnak, és kialakul a kb. 5-ös pH. A sajtmasszából vett adagokat automatikus gépsoron gyúrják és formázzák 1, illetve 2 kg-os hengerekre. Ezután a formázott sajthengereket vízen úsztatással 1 órán keresztül fokozatosan lehűtik. Hűtés után az 1 kg-os sajtokat 30 percig, a 2 kg-osokat pedig 45 percig sós lébe helyezik. A só ízesíti és tartósítja a sajtot. Sózás után a sajtot vákuum segítségével csomagolják, és 4 ⁰C-on tárolják elszállításig. Így készül a mozzarella sajt, amelyet a pizza készítéséhez használnak. Láthattunk kiskockára darabolt mozzarella sajtot is, 3 kg-os adagokba csomagolva.

A sajtgyártás során keletkezett savóból készítik a mi túrónkhoz hasonló ricotta-t. Hevítés után a kicsapódott rikottát kicsepegtetik, majd 24 órás, 4 ⁰C-os hűtés után csomagolják, és úgy értékesítik. Kisebb tételben 30-60 napos érlelést igénylő klasszikus és füstölt Provolone sajtot is gyártanak. Az érlelést az a felvásárló végzi, aki majd tovább adja a terméket.

Az üzem megtekintése után kóstolással nemcsak a sajtok kitűnő ízéről győződhettünk meg, hanem összehasonlításra is volt lehetőségünk.

Bearesi úr cége kerttervezéssel, kertépítéssel, 10ha-on faiskolai termesztéssel foglalkozik. Az üzem csemetenevelést, oltást nem végez. A csemetéket és oltványokat készen vásárolják, amelyeket évenkénti átiskolázással nevelnek tovább. Az értékesítés megkezdése előtti évben edényekbe (óriás cserepekbe, műanyaghordókba) iskoláznak. Edényes növényeket használnak fel maguk is egy-egy park építése során. Az edényes növények keresettek, mert sérülésmentesen kiültethetők az év bármely szakában. Tájidegen növényekkel nem foglalkoznak, csak a tájba illő, honos dísznövény-fajokat termesztik, forgalmazzák. Széleskörű a választékuk. Legkedvesebb növényeik a különféle gyertyánok, és legtöbbet az örökzöld magnóliából termesztenek, mivel sövénynek is, fának is a legkeresettebb faj.

Bármilyen gazdag is a faiskola növényállománya, az igazi élményt mégis a tulajdonos háza körül kialakított díszkert csodálatosan szép látványa nyújtotta. Igazi kertművészeti alkotás. Megtapasztalhattuk, hogy a szép növények változatos szín- és formavilágából milyen csodálatos műalkotás készíthető, hozzáértő kezekkel.

• A Leonardo Nemzeti Irodának, amely biztosította a projekt anyagi feltételeit,
• Dr. Luigi Stefanini úrnak a Tadini Intézet igazgatójának,
• Dr. Gyovai Pál úrnak a Pest Megyei TESZÖV titkárának, aki a kapcsolatot tartotta az olasz partnerek és iskolánk között,
• Gyovai Gábor úrnak tolmácsolásáért.