Szent Bazil Oktatási Központ

HÁZIREND

3. számú melléklet

a gimnázium és szakközépiskola házirendje

 

---

 TARTALOM

 I. rész: A tanuló jogai

II. rész: A tanuló kötelességei

III. rész: Általános szabályok.

IV. rész: Az iskola munkarendje.

V. rész: Mulasztások igazolása.

VI. rész: A hetes kötelességei

VII. rész: Tanórán kívüli foglalkozások.

VIII.. rész: A tanuló anyagi felelőssége.

IX. A tanuló munkájának elismerése.

X. Osztályozás.

XI. Jutalmazások.

Egyéni jutalmazások.

A jutalmak formái:

XII. Büntetések, fegyelmi intézkedések.

Fegyelmező intézkedés:

Fegyelmi büntetés:

Különösen súlyos megítélés alá esik:

Dohányzás büntetése.

XIII. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

XIV. A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok.

Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások:

Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások.

A térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok.

A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei

XV. rész: Egyéb rendelkezések.

 

---

 

I. rész: A tanuló jogai

 

A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok rá külön-külön érvényesek.

 

A tanuló jogai

1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jo­gait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erősza­kot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a di­ákönkormányzathoz. az iskola igazgatójához, az SzMK, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sére­lem orvoslását.
2. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákér­dekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes sza­bályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabály­zata tartalmazza.
3. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne al­kalmazzanak, azaz más (ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje.
4. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglal­kozás stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről.
5. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körü1­mények között kezelje, tárolja. A tanuló az iskola igazgatójá­tól írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola - mint adatkezelő szerv – milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló törvényben meghatározott nyilvános, személyes, kü­lönleges adatokat kezel a tanulóról. Ezzel összefüggésben a tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynap­lóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.
6. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal hamarabb megismerje, és azt a szaktanár 5 munkanappal hamarabb a naplóba ceruzával beírja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor több (végső esetben kettőnél több) témazáró dolgozat íratására. Ha a témazáró dolgozat megíratására szánt idő több mint 60 perc, akkor aznap másik témazáró dolgozat nem íratható, és a hosszú témazáró dolgozat tényét a naplóban is jelölni kell, hogy arról a többi szaktanár is tudomást szerezzen.
7. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának ér­demjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő tanórán, de legkésőbb 14 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Ha a tanuló úgy érzi. hogy a dol­gozat javítása során a javító tanár hibát követett el, vagy tar­talmi részt nem vett figyelembe, akkor erre való rámutatással kérheti a javító tanártól a hiba orvoslását. Ha erre a javító ta­nár nem hajlandó, a tanuló az iskola igazgatójához fordulhat kérésével, aki hivatalból jelöli ki a javító tanárt, és részére a dolgozatot felülvizsgálat céljából továbbítja.

 

8. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális éle­tében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek, meghirdetését kezdeményezze az osztályfőnökénél vagy a diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját a tanév iskolai helyi program terve tartalmazza.
9. A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató órán, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozások). A tan­órán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet je­lentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése az iskola nevelési-oktatási igaz­gatóhelyettesének feladata, a jelentkezéseket az osztályfő­nöknek, illetve a szaktanárnak kell leadni. Az ellenőrzőbe be kell írni és a szülőnek alá kell írnia. Ha a szakkör a diák tanulásának rovására megy, akkor a szülő, osztályfőnök kérésére a szakkör látogatását fel lehet függeszteni.
10. A tanulónak joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező postai küldemé­nyeit az iskola titkárságán veheti át, azt az iskola nem bontja fel, és nem iktatja.
11. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét. Az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használ­ja. Az egyes létesítmények nyitvatartási ideje és használatuk, igénybevételük szabályai a létesítmények ajtajára, illetve falá­ra van kitéve.
12. A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társa­dalmi juttatásokban részesüljön (például: étkezési támoga­tás, tankönyvsegély). Igényeit a megfelelő űrlapon kell előterjesztenie, és azt az iskola tit­kárságán kell leadnia. Az űrlapokat a titkárságon lehet fel­venni. Kérelmének eredményéről a tanulót 30 napon belül osztályfőnöke tájékoztatja.
13. A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban része­süljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a neve­lőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönt. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabá­lyai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve.
14. A tanulónak joga. hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az isko­laorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendsze­res időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgá­laton vehet részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező.
15. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatá­sához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, va­lamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E joga érvényesülése érdekében a tanuló a to­vábbtanulási ügyekkel megbízott pedagógushoz fordulhat kérdésével, valamint használhatja a könyvtárban megtalál­ható továbbtanulási dokumentumokat. Tanácsot kérhet az iskola igazga­tójától, a diákönkormányzattól, és használhatja a könyvtár­ban megtalálható jogi dokumentumokat.
16. A tanulónak joga, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik (és tizenharmadik) évfolyamon folytatott tanulmányai során – az érettségivizsga-szabályzatban meghatározott keretek között –  a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül megválassza azokat , amelyeket tanulni kí­ván. E jogainak konkrét gyakorlásáról az iskola a megfelelő évfolyamra lépését megelőzően szóban, az adott évfolyamra lépéskor írásban tájékoztatja a diákot. A tá­jékoztató tartalmazza a választható tárgyak nevét, a heti óraszámot és azt, hogy közép vagy emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozásról van-e szó.
17. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgy­választását minden év szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnök 10 mun­kanapon belül tájékoztatja a tanulót..

II. rész: A tanuló kötelességei

 

1. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse.
2. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken je­len legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett se­gédeszközt használ (jegyzet,  puska, funkcionális számoló­gép, mobiltelefon), a vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégte­lenre értékeli.
3. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiány­zásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanu­lónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli fog­lalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, s hiányzásait ugyancsak igazolnia kell.
4. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó külön­leges szabályokat tartsa be.
5. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tu­lajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy ron­gálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának.
6. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltó­ságát és jogait tiszteletben tartsa.
7. A tanuló kötelessége, hogy az intézményvezetőinek, tanárai­nak utasításait - az ésszerűség határán belül - teljesítse.
8. A tanuló kötelessége. hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt,  továbbá ­amennyiben állapota lehetővé teszi - ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekrő1 jegyzőkönyvet vesz fel.
9. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészség­védelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezik. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomá­sára hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja.
10. A tanuló kötelessége. hogy részt vegyen az iskola által szerve­zett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon. hiányzása­it e házirendben szabályozottak szerint igazolja.
11. A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésé­ben, létesítményében okozott károkat megtérítse. A kártérí­tés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek.

12. Az iskola egyházi jellegéből adódóan, az egyházi ünnepeken, a lelki-napokon a liturgián való részvétel kötelező, a lelkigyakorlatokon, iskolai ünnepségeken kötelező jelen lenni.

III. rész: Általános szabályok

1. Jelen házirend a tanulók és a dolgozók kinézetére, magatar­tására nem fogalmaz meg esztétikai és etikai szabályokat (párkapcsolat, hajfestés, illő öltözék stb.), ideál tipikus meg­fogalmazásokat (aktív és kezdeményező, terjeszti az iskola jó hírét stb.). Ezt külön, a házirendtől független iskolai etikai kódex tartalmazza, amelyet tanév elején az iskola és a diák­önkormányzat vezetősége áttekint, majd az osztályfőnökök ismertetnek meg a tanulókkal. Az iskola elvárja a tanulóitól, hogy azonosuljanak, és betartsák az etikai kódex pontjait. Az etikai kódex nyilvános, és bárki által javasolható a módosítása.
2. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelésórákon, szakmai gyakorlatokon illetve olyan foglalkozáso­kon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy, vagy a létesítményvezető azt írásban elrendeli.
3. Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb olyan megszorító előírásokat, melyek jelen házirendben nin­csenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tarta­niuk (például: számítógéplabor, könyvtár, konditerem stb.). A létesítmények szabályait a létesítményvezető készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá.
4. Az iskola tornatermében és a konditeremben csak tanári fel­ügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornateremben tartózkodni tilos. A konditerem első használata előtt a test­nevelő tanár oktatást tart az eszközök használatának rendjé­ről és az éves edzésterv kialakításának lehetőségéről.
5. A termekben lévő tv- és videó készülékek csak tanári enge­déllyel működtethetők.
6. A tanulóknak és a dolgozóknak lehetőségük van arra. hogy az iskolába kerékpárral érkezzenek. Az iskola udvarán a kerékpárokkal játszani, versenyez­ni tilos.
7. Az iskolába tilos motorral jönni és saját autóval.
8. Az iskolában tilos szerencse- és hazárdjáték szervezé­se, lebonyolítása.
9. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell le­adni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.
10.  Az iskola területén és a szervezett iskolai rendezvényeken do­hányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Pedagógusok, dolgozók a kije­lölt dohányzóhelyen dohányozhatnak. Kábítószert fogyasztani és birtokolni szigorúan tilos.
11. Az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lennie, hogy bármely iskolai munkával kapcsolatos közleményt be lehes­sen vezetni. Az ellenőrzőbe bevezetett információkat a kollégista tanulók nevelőtanárukkal 3 napon belül, szüleikkel az első adandó alkalommal alá kell írattatni és ennek havonkénti ellenőrzését, az osztályfőnök végzi el.
12. Tanítási óráról engedély nélkül elmenni szigorúan tilos. Az óra előtt engedélyt a szaktanártól és igazgató helyettestől kérhet. Ez vonatkozik orvosi vizsgálat esetére is. A kollégistáknak a tanév rendjében nem szereplő hazautazás esetén engedélyt kell kérni, a hazautazás előtt legalább két nappal. Az engedélyt az osztályfőnök, csoportvezető és az igazgató helyettes adja, az ellenőrzőbe beírt kérelem aláírásával.
13. Tanítási órákon, szilenciumokon és az iskolai rendezvényeken a mobiltelefon használata tilos a tanulóknak. A telefont kikapcsolt állapotban a táskában kell tartania. Amennyiben a tanuló telefon­ját használja órán, illetve annak jelzése a tanítást zavarja, az órát tartó pedagógus felszólítja a tanulót a telefon kikapcso­lására, és dönthet fegyelmező intézkedés megtételéről.
14. Tilos a tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani. Tilos továbbá a tanítási órákon rágógumizni.
15. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanul­mányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káresemé­nyekért. A tanuló az iskolába érkezésekor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e az osztályfőnöknek, a szaktanárnak vagy az iskola titkárságán. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és állagának megőrzését vállalja.
16. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabály­ban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit meg­szegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben ré­szesülhet. A fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A fe­gyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés kiszabásának szabálya­it jogszabály határozza meg.

 

­IV. rész: Az iskola munkarendje

 

1. Iskolánkban a tanítás 8 óra 10 perckor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 8 órára kell beérkezniük.

 

2. Azon tanulókra, akik órarendje eltér az előző pontban foglal­taktól, a fenti pont nem vonatkozik. Ők kötelesek az óra előtt legalább 10 perccel hamarabb beérkezni.

 

3. A tanítási órák 45 percesek, köztük 10 perc szünet van, kivé­ve a harmadik szünetet, ami 15 perces. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami az órát tartó szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be.

 

4. Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. A tanulók maguk döntik el, hogy a szünetet az iskola udva­rán, a tanteremben vagy a folyosón töltik-e el.

5. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolai ebédlőben ebédeljenek. Az ebédidő 12 óra 40 perctől 14.30 óráig  tart. Ebédet kap az a tanuló, alkalmazott, aki az aznapra szóló étkezési igényét  leadta.

 

6. A tanulók szünetekben igénybe vehetik az iskola büféjét, amely reggel 7 óra 30 perctől 15.45 óráig van nyitva.

 

7. Az iskola könyvtára a nyitvatartási rend szerint van nyitva.

 

8. A tanulók hivatalos ügyeiket a tanügyi irodában a nagyszünetben és délután 13.00-tól 15 óráig intézhetik, a gazdasági irodában 13.00-tól 15.00. Egyéb időpontokban a titkárság a tanulók és az iskola egyéb adminisztratív ügyeit intézik, ezért nincs ügyfélfogadás.

 

 

V. rész: Mulasztások igazolása

 

1.      A tanév hosszát, az évközi szüneteket és a központilag szer­vezett vizsgák idejét jogszabály határozza meg és az iskola tanévi helyi rendje egészíti ki.

 

2.      A szülő hiányzás esetén legfeljebb 3 napot iga­zolhat tanévenként.

 

 

3.      Tanítási időben az iskola épületét csak osztályfőnöki vagy szaktanári engedéllyel hagyhatják el, a kilépő kártya használatával.

 

4.      A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon be kell mutat­nia az osztályfőnökének, aki a naplóban a hiányzásokat ad­minisztrálja.

 

 

5.      A mulasztás igazolása csak orvosi vagy az ellenőrzőbe beírt szülői igazolással történhet. A tanuló hiányzásának első napján köteles értesíteni az osztályfőnökét, közvetlenül vagy az iskolatitkáron keresztül a hiányzás okáról és várható időtartalmáról.

 

6.      Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az elmulasz­tott órák igazolatlan óráknak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem.

 

7.      Három igazolatlan óra elérése esetén a tanulót osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni. A hatodik igazolatlan óra elérése esetén igazgatói intésben, a 10. igazolatlan óra elérése esetén szigorú igazgatói megrovásban kell részesíteni. 20 óra igazolatlan mu­lasztás esetén az osztályban tanító tanárokat össze kell hívni, akik fegyelmi eljárást is kezdeményezhetnek a diákkal szemben.

 

8.      Az első, a tizedik és a huszadik igazolatlan óra elérése után az osztályfőnök iktatott levélben értesíti a tanuló szüleit vagy gond­viselőit a mulasztások tényéről, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire.

 

9.      Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a tanulót az iskolából ki kell zárni, kivéve a tanköteles tanulót.

 

10.  Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az iskola írásban értesíti e tényről a tanulót és szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire is. Ezt az értesítést a 200. elért óra esetén meg kell ismételni.

 

11.  Az a tanuló, akinek igazolt hiányzása eléri a 250 órát, tanul­mányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivé­ve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozó­vizsgát tehessen.

 

12.  Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. A késés időtartalmát vezetni kell a naplóban. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítés, vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható.

 

13.  Ha a tanuló tanítási időben az iskolaorvos rendelésén vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha független orvosnál jelent volna meg vizsgálaton. A szaktanár a tanulót hiányzónak te­kinti, és a naplóba bejegyzi. Az osztályfőnök megkövetelheti, hogy az iskolai orvosi rendelésen részt vett tanuló hiányzását az iskolaorvos írásban igazolja.

 

14.  A tanuló által vállalt emelt szintű órákról, szakköri foglalkozásokról, szilenciumról való késésre és hiányzásra a fentiek érvényesek. A reggeli osztályliturgiáról való hiányzást egy héten belül pótolni kell. Ha háromszor elmarad a pótlás akkor a diák osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.

 

15.  A kötelező szertartásokon (liturgia, lelkigyakorlat stb.) való késésre és hiányzásra a fentiek érvényesek.

 

16.  Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30%-t, a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő.

 

17.  Ha a tanuló sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló utólag. a sportverseny rendezői által adott eredeti igazolással igazolja.

 

 

18.  Ha a tanuló közép- vagy felsőfokú, illetve azzal egyenértékű, államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt, tanulmányi ver­senydolgozatot ír, pályaművet készít el, vagy megyei, regio­nális, országos tanulmányi versenyre készül, akkor a ver­seny. illetve a vizsga napján és az azt megelőző két tanítási napon hiányozhat felkészülésre való hivatkozással. A tanuló hiányzását utólag. a vizsgaszervezők által adott eredeti iga­zolással igazolja úgy, hogy a megelőző két tanítási napot az osztályfőnök szintén igazoltnak tekinti.

 

19.  A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától, ha a tanuló előre­láthatólag legalább 2 hétig hiányozni fog. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének, minimumszintű teljesítését veszélyezteti.

VI. rész: A hetes kötelességei

 

1. A hetesek kiválasztása az osztályon belül megállapodás vagy hagyományok útján történik.
2. A hetes megbízatása hétfőn reggel kezdődik, és szombaton a ta­nítás után ér véget.
3. Egy osztályban mindig két hetes van, ha az egyik vagy mind­kettő hiányzik, az osztálynak az osztályfőnök figyelmeztetése nélkül kötelessége új hetes(eke)t választani. (Névsorban utána következő tanuló).
4. A hetes gondoskodik a tanári asztal, a szék és a tábla tiszta­ságáról, krétáról és a terem szellőztetéséről.
5. A hetes jelenti az órát megkezdő szaktanárnak az osztály lét­számát és a hiányzók személyét.
6. Ha az órát tartó tanár a becsengetés után 10 percen belül nem jelenik meg. azt a hetesnek jelentenie kell az igazgató helyettesnek.
7. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.
8. Távozáskor leoltják a világítást.
9. Az utolsó órán bezárják az ablakot, és a székeket felrakatja.
10. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.
11. A heteseket munkájuk teljesítésében minden tanuló köteles segíteni.
12. Nyelvi csoportok esten is heteseket kell választani, akikre ugyanezen szabályok érvényesek.

 

 

VII. rész: Tanórán kívüli foglalkozások

 

1.      A tanuló a tantervi anyagon túlmenően tudományos, techni­kai, művészeti, szakmai stb. érdeklődésének kielégítése, al­kotóképessége fejlesztése céljából részt vehet iskolai diákkö­rök (szakkör, énekkar, önképzőkör, sportkör, egyéb) létrehozásában és munkájában. A tanuló javasolhatja az e pontban említett diákkörök megalapítását is az intéz­mény vezetőjénél.

2.      A diákkörök október elején kezdik meg működésüket, és a tanév végéig tartanak. A diákkörök tevékenységéről év ele­jén az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat és a szülőket.

3.      A diákkörre történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamának idejére a foglalkozáson részt venni.

4.      Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, progra­mokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább 1 felnőtt pedagógus felügyeljen. Ilyen irányú programok meg­szervezéséhez legkésőbb a rendezvény előtti ötödik munkana­pon egyeztetni kell a vezetőséggel. Az iskola igazgatójának engedélyével a program 19 óránál később is befejeződhet.

 

 

VIII.. rész: A tanuló anyagi felelőssége

 

 

1.      Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

2.      Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről az igazgató javaslatára a tantestület dönt, a vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a előírásainak megfelelően az iskola pert indít!

3.      A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.

 

 

 

 

IX. A tanuló munkájának elismerése

1.      A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer.

2.      A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg.

3.      Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár, ezt viszont az osztályozó értekezleten meg kell indokolnia.

4.      A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal, a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.

 

 

X. Osztályozás

 

Tanulmányi jegyek

 

5	jeles	a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja    alkalmazni
4	jó	a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni
3	közepes	a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni
2	elégséges	tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni
1	elégtelen	a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni

 

 

Magatartás jegyek

5	példás	fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja e
4	jó	lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja
3	változó	enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el
2	rossz	súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el

 

 

Szorgalmi jegyek

5	példás	legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít)
4	jó	legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén
3	változó	tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás)
2	hanyag	tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

 

 

XI. Jutalmazások

 

Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek.

A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.

 

 

Egyéni jutalmazások

A jutalmazások formái:

• osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;
• szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;
• igazgatói dicséret: megyei, országos versenyen elért 1-5. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő közösségi munkájával az iskola tanulói elé példaként állítható.
• nevelőtestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható, ha legalább három szaktantárgyi dicsérete van a tanulónak és ha tanulmányi eredménye legalább jeles és nincs jónál rosszabb osztályzata. Ehhez a dicsérethez jeles magatartás és példás szorgalom szükséges.
• nevelőtestületi elismerés művészeti tevékenységért: ha a művészeti munkaközösség javaslata alapján a nevelőtestület erre alkalmasnak tart és aki kiemelkedő tevékenységet végez valamelyik művészeti területen, vagy eredményt ért el zenei területen (kórus, kamarazene).
• nevelőtestületi elismerés sporttevékenységért: ha a művészeti munkaközösség javaslata alapján a nevelőtestület erre alkalmasnak tart, és aki folyamatosan kiemelkedő sporttevékenységet végez.

 

A jutalmak formái:

• könyvjutalom,
• tárgyjutalom,
• oklevél.

 

Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:

• kiemelkedő tanulmányi eredmény
• példamutató szorgalom
• versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel
• az iskola érdekében végzett tevékenység

 

 

 

XII. Büntetések, fegyelmi intézkedések

 

Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, melyet a szaktanárok a naplóba és az ellenőrzőbe is bevezetnek.. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

 

Fegyelmező intézkedés:

·        szóbeli figyelmeztetés: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtanári

·        írásbeli figyelmeztetés:

Ø      szaktanári figyelmeztetés: magatartási illetve szorgalmi vétségért. Három szaktanári figyelmeztetést osztályfőnöki figyelmeztetés követ

Ø      nevelőtanári figyelmeztetés: kollégiumi rendszabály megsértésének vétségéért

Ø      osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás: fegyelmezetlen magatartásért, 3 óráról való szándékos távolmaradásért

Ø      igazgatói intés, megrovás: a fentieknél súlyosabb rendbontásért

 

 

Fegyelmi büntetés:

a.       megrovás,

b.      szigorú megrovás,

c.       meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

d.      áthelyezés az évfolyam másik osztályába,

e.       áthelyezés másik, azonos típusú iskolába,

f.        eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

g.       kizárás az iskolából.

 

Tanköteles tanulóval szemben az f.-g. pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az e. pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c. pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

A fegyelmi eljárás során a tanulónak joga van ahhoz, hogy meghallgassák, hogy védekezhessen, hogy a tárgyaláson a szülő vagy annak megbízottja jelen legyen.

A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során.

A fegyelmi eljárás során Az 1993. évi LXXX. törvény 76. § szerint kell eljárni.

 

Különösen súlyos megítélés alá esik:

Ø      a lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás, testi sértés

Ø      az iskolában, vagy iskolai rendezvény előtt való bármi csekély mértékű szeszes ital fogyasztása

Ø      az iskolán kívül szeszesital fogyasztása italmérő vagy más nyilvános helyen

Ø      kábítószerrel való bármilyen tudatos kapcsolat (pl. annak birtoklása, továbbadása, árusítása, vagy fogyasztása)

 

Dohányzás büntetése

Dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése:

• első esetben igazgatói írásbeli intés,
• ismétlődés esetén a tantestületi dönt akár a tanuló eltávolításáról is.

 

 

XIII. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

1.      A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.

2.      A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.

3.      Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni.

4.      Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.

 

 

XIV. A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok

 

 

Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások:

1. Gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor.

 

2. A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

 

 

Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások

1. A nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.
2. Gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a közoktatási törvény 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak.
3. Tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.

 

A térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok

1.  A közoktatási törvény 115. §-ában meghatározott térítési díjak befizetésének időpontja: a tárgyhónap 10-ig.

2. Az igénybe nem vett, de előre befizetett szolgáltatási díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti.

3. Az ügyintézésre biztosított pénztári időpont a meghatározott napokon 13 és 15 óra között.

 

 

A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei

 

1.  A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után - dönt.

2.  A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:

- akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,
- akit az egyik szülő egyedül nevel,

- akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át,
- ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás.

 

3.  A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

XV. rész: Egyéb rendelkezések

 

1.      Az iskolai ünnepélyeken az ünnepi öltözet lányoknak a kö­vetkező:

Ø      hosszú, kék szoknya és mellény

Ø      fehér ing

2.      Az iskolai ünnepélyeken az ünnepi öltözet fiúknak a következő:

Ø      kék nadrág és mellény

Ø      iskolai nyakkendő

Ø      fehér ing

3.      A tornaórákon kötelező öltözékről a tanév elején a testnevelő tanárok adnak tájékoztatást.

4.      A tanulók a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákön­kormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kér­désre kiterjed. A diákönkormányzat működését, feladatait, jogkörét a hatályos jogszabályok és a diákönkormányzat

      szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

5.       Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük.

6.       Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, döntésho­zatali jogát a pótosztályfőnök veszi át. Amennyiben a pótosz­tályfőnök nem elérhető, akkor jogkörét az igazgató vagy az igazgató helyettese veszi át.

7.       A tanulók nagyobb közösségének a tanulók 50%-a + 1 tanu­lót kell tekinteni.