6 évfolyamos gimnázium

(a kitöltött és aláírt lapot PDF vagy JPEG/GIF formátumban a bereczki.karoly@szentbazil.hu e-mail címre vagy postai úton az iskola címére lehet elküldeni)
Iskolánknak alapvető feladata a görögkatolikus, a hajdúdorogi és a környékbeli településen lakó diákok tehetséggondozása és –fejlesztése, a szülőkkel való partneri kapcsolat a közös célok elérése érdekében. A tehetség kifejezést nagyon eltérően értelmezik a mindennapok során. Van, aki csak a kiugró, zseniális személyekre, nagy alkotókra, híres emberekre gondol, ha ezt a kifejezést meghallja, és van, aki sokkal tágabban értelmezi a fogalmat, és szinte mindenkire kiterjeszti, aki ügyes valamiben.

A különböző megfogalmazások többsége azonban közel áll egymáshoz, mi mégis a 2015-ben elhunyt Czeizel Endre gondolatait tartjuk iskolánk alapértékeihez közelinek:
a tehetség egy lehetőséget, potenciált, ígéretet jelent arra, hogy valamelyik emberi tevékenységi körben olyan kiemelkedő teljesítményt hozzon létre, amely társadalmilag hasznos, és amely megelégedettséggel, sikerélménnyel jár elérője számára”

Azaz számunkra a tehetséggondozás kettős feladatot jelent: a társadalom számára hasznos emberfők képzését, és olyan diákok nevelését és oktatását, akik felnőttkorukra boldoggá, kiegyensúlyozottá, és a választott munkájukban tehetségük révén sikeressé válnak. E gondolatok megvalósításának legfőbb színtere a 6 évfolyamos gimnáziumi képzés, mely a 2022/2023. tanévben újra indul iskolánkban.
 
Képzéskínálatunk nem egyedülálló a régióban, azonban bizonyos területeken többet szeretnénk nyújtani a bennünket választó tanulóknak és szüleiknek.

A 6 évfolyamos gimnázium helyi tantervének kialakításakor törekedni kellett arra, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével az oktató-nevelő munka fókuszában a NAT-ban megjelenő tartalmak elmélyítése kerüljön. Azaz ne további tartalombővítésre kerüljön sor, hanem a tudástartalmak olyan szintű beépítésre, amely a középszintű érettségi vizsgára szükséges tudáson túl hatékonyan megalapozza az emelt szintű érettségi vizsga vagy vizsgák letételét, és a felsőoktatási intézményekben való további tanulmányok folytatását, az európai munkavállalói kompetenciák fejlesztését.
 
Ezeknek a céloknak az elérése érdekében vezetjük be 7. évfolyamon és alkalmazzuk a képzés teljes ideje alatt a Komplex Instrukciós Programot (KIP).  A módszer alkalmazásának garanciája Végh Attila és Bereczki Károly, akik a KIP szakértői, oktatói az Egri és a Miskolci Egyetemen. A módszer legfontosabb elve, a „Mindenki jó valamiben!”, mindenkinek lehetővé teszi a képességei szerinti tanulást, biztosítja a tudásszintjének megfelelő fejlődést. A módszer alkalmas a státuszproblémák kezelésére, a gyengébb tanulók felzárkóztatására, a jó képességű, tehetséges tanulók egyéni fejlesztésére.

A KIP a speciális csoportmunka révén, sikerélményeken keresztül a tanuláshoz való viszonyt kívánja javítani. Mindezt olyan sokrétű együttműködésre építő foglalkozások gondos előkészítésével valósítja meg, melyek a gyerekeket közös gondolkodásra és kreatív ötletelésre késztetik, a tanárnak pedig szellemi kihívást jelent a feladatok, témák kitalálása, előkészítése. A foglalkozás megkezdése előtt fontos a részfeladatok tisztázása, valamint annak megerősítése, tudatosítása a tanulókban, hogy „nincs közöttük olyan, aki mindenhez egyformán kitűnően ért, és azt, hogy mindenki talál olyan feladatot, amelynek a megoldására maradéktalanul képes.” A foglalkozások során 4-6 tagú csoportokban dolgoznak a tanulók és különböző feladatköröket (kistanár, beszámoló, írnok, anyagfelelős, rendfelelős stb..) betöltve, egymás segítségére, egymás képességeire utalva gyakorlatias feladatokat/példákat oldanak meg a tananyag/tudásanyag elsajátítására. A közös feladatmegoldás során a gyerekek problémamegközelítési módszereket, feladat megoldási stratégiákat tanulhatnak egymástól. A feladatok nemcsak az írás, olvasás, matematikai készségekre épülnek, megoldásukhoz a kézügyességre, vizuális, térbeli tájékozódási és egyéb gyakorlatias készségekre is szükség van.

A tanulók véleményei a módszerről:
„Ezek az órák nagyon jók, mert együtt kell dolgoznunk. Azért is jó, mert a tanárok kitalálnak mindig valami érdekeset.”
„Könnyebb így együtt dolgozni, mert megoszlik a munka, és szórakoztatóbb az óra. Jobb feladatokat csinálunk, és az is jó, hogy minden tantárgyból van ilyen óra.”
„Jó, hogy együtt meg lehet beszélni a feladatokat.”
„Nekem a KIP-es óra tetszik, mert így sokkal könnyebben megy minden, és jobban megtanulok mindent.”
„Azért szeretem, mert ott lehet rajzolni. Közelebb ülünk egymáshoz. Nem vesszük észre, hogy tanulunk.”
„Jól érzem magam az órákon, mert jó valamilyen feladatot (felelős)ellátni. Jó másokkal együtt dolgozni.”
„Én azért szeretem azokat az órákat, mert együttműködik az egész osztály.”
„Jó, mert könnyebb a tanulás.”
„Jobban megismerjük, megértjük egymást.”
„Sokat segített a beilleszkedésben.”
„Sokkal több dicséretet kapunk.”
„Könnyebb megértenünk az egész feladatot, ha mindenki tud belőle legalább egy kisebb részt. Jobb az osztály összetartása.”


A 2022-ben induló osztály tervezett osztályfőnöke Szabóné Szilágyi Edit tanárnő, aki az informatika tantárgyat tanítja az osztályban.
 

Oktató-nevelő munkánk alappillérei

Oktató-nevelő munkánk az egyéni bánásmódra és a differenciált képzésre épül. Az egyéni bánásmód a szülő és az iskola kapcsolatán alapszik, pontosabban az osztályfőnök és a szülő kommunikációján, együttes tevékenységén.
Egyéni bánásmód
Az osztályfőnöknek tágabb időkeret áll rendelkezésére a szülőkkel, szaktanárokkal, diákokkal való személyes kapcsolattartásra, személyiségfejlesztési, motivációs tréningek illetve tanulásmódszertani foglalkozások tartására. Kiemelkedő szerepe van a reá bízott serdülők személyiségformálásában, önismeretük, reális énképük kialakításában. Mentorként segíti tanítványait, a mindennapokban és a szabadidő hasznos eltöltésében is.
Differenciált képzés
Iskolánk célja, hogy mindenki képességeinek megfelelő ütemben haladhasson, és így képes legyen teljesíteni a kétszintű érettségi vizsgák követelményeit. Ezért a kötelező egységes és a differenciált egyéni képzés egymás melletti megvalósítását kínáljuk a nálunk tanulóknak. Diákjaink – a továbbtanulási szándékuknak megfelelő tudományterületen – a gimnáziumi alapismereteket meghaladó tájékozottságra tehetnek szert. Fontosnak tartjuk, hogy ebben az örökké változó világban a felnövekvő nemzedék megtalálja a helyét, képes legyen a társadalom új realitásaihoz alkalmazkodni.

Pedagógiai szakaszok

Pedagógiai szempontból a 6 évfolyamos gimnáziumi képzésben két korosztályt különböztetünk meg, ez alapján bontjuk a képzési idő 6 tanévét 2 szakaszra:
1. Alapozó, egységes képzés szakasza: 7-10. évfolyam,
2. Differenciált egyéni képzés szakasza: 11-12. évfolyam.
 

1. Alapozó, egységes képzés szakasza (7-10. évfolyam)

Hatévfolyamos képzésünk arra a pedagógiai meggyőződésünkre épül, hogy a hosszabb képzési idő jobb lehetőséget teremt a diákok számára az ismeretek minőségi elsajátítására és az önálló, elmélyült munkára, hiszen már a 6. évfolyamtól kezdődően az érettségi vizsgára illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére készülnek a tanulók.
Az alapozó, egységes képzési szakaszt további 2 pedagógiai szakaszra bontjuk:
1. Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam,
2. Általános műveltséget megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam.
 

1.1. Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam

A 7-8. évfolyam célja: a tanulók érdeklődésének felkeltése illetve fokozása; a tanulás módszertanának megismerése és gyakorlása; pozitív viszonyulás az iskolához, a tanuláshoz és az emberekhez; fejlesztésére szoruló kompetenciák felmérése; a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, erősítése.

Nyelvoktatás:
A diákok az első két évben (7-8. osztály) egy idegen nyelvet tanulnak, azt az idegen nyelvet tanulják haladó szinten, amelyet az általános iskolában tanultak (angol vagy német).

Csoportbontás:
Szintfelmérés alapján szintenkénti csoportbontás van magyar nyelv és irodalom, matematika valamint idegen nyelv tantárgyakból.
 
Speciális tantárgy:
A tanulásmódszertan tantárgy tanulásának célja az, hogy a tanulók ismerjék meg tanulási szokásaikat, képességeiket, és azok ismeretében alakítsák ki új tanulási szokásaikat, melyekkel képességeik is fejlődhetnek, tanulják meg, gyakorolják és fejlesszék tovább tanulási technikájukat, legyenek képesek különböző tanulásszervezési formákban társaikkal együttműködni. A diákok a hetedik évfolyamon tanulásmódszertani foglalkozásokon vesznek részt.

1.2. Általános műveltséget megalapozó szakasz: 9-10. évfolyam


Az általános műveltséget megszilárdító szakasz célja az intenzív tanulás, azaz hogy a tanulók mélyebben megismerkedjenek az egyes tantárgyakkal. A differenciált nevelő-oktató munka elősegíti, hogy érdeklődésük, irányultságuk kialakuljon, eldöntsék továbbtanulásuk irányát.

Nyelvoktatás:
A 9. évfolyamon kezdődik a második idegen nyelv oktatása heti 3 órában történik. A tanulói igényfelmérést követően az iskola személyi feltételeinek és nyelvi hagyományainak függvényében alakítja ki az angol, a német és az olasz idegen nyelvi csoportokat.

Csoportbontás:
8. évfolyam végén újabb szintfelmérés alapján szintenkénti csoportbontás van 9-10. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, matematika valamint idegen nyelv tantárgyakból.
 
Speciális tantárgy:
A 9. évfolyam végén van lehetőség orientációs tárgyak választására, melyek célja az adott tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretek bővítése, az emelt szintű képzésre történő jelentkezés előkészítése, tantárgyhoz köthető tehetséggondozás. Két orientációs tantárgy választása esetén magasabb óraszámban tanulják a diákok a választott tantárgyat.

2. Alapozó, egységes képzés szakasza (7-10. évfolyam)

A differenciált egyéni képzés szakasza egyben az általános műveltséget elmélyítő szakasz, másnéven a pályaorientáció szakasza, melynek végén, azaz a 12. évfolyam végén elérkezik a pályaválasztás kérdése, azaz a felsőfokú intézménybe való jelentkezés.

Fakultációs tantárgyak:
A tanuló érdeklődési köre, jövőbeni tervei és az addig elért eredményei alapján a 10. évfolyam végén kiválasztja, hogy melyik fakultációs foglalkozáson kíván részt venni. A választott fakultációs tantárgyak szervesen kapcsolódnak a tanítási anyaghoz, és azok differenciált szintű oktatását valósítják meg, célja a sikeres emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülés.
A diákok 3 tantárgycsoport közül választhatnak: humán, természettudományi és műszaki. A humán tantárgycsoport tartalmazza az idegen nyelv, a magyar, a történelem, a dráma és a hittan tantárgyakat. A műszaki tantárgycsoport tartalmazza a matematika, az informatika és a fizika tantárgyakat. A természettudomány tantárgycsoport tartalmazza a kémia, a biológia és a földrajz tantárgyakat.
A tantárgycsoporton belül bármely 2 tantárgy választása esetén heti 2 órával magasabb óraszámban tanulja a diák a választott tantárgyakat 11-12. évfolyamon.

Belső vizsga:
A belső vizsga elsődleges célja az, hogy a tanuló az érettségi vizsgához hasonló vizsgahelyzetben adjon számot arról, hogy a vizsga időpontjáig milyen mértékben sajátította el a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket, kompetenciákat. A felkészülés során a tanuló rendszerezze tudását és ismételje át az eddig tanultakat. Másodlagos célja a tanulók kétszintű érettségire és a felsőfokú továbbtanulásra való hatékony és eredményes felkészülésének előmozdítása. A tanulók a 4 kötelező és 1 választott érettségi tárgyból tesznek belső vizsgát 10. és 11 évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, tanult idegen nyelv és egy választott tantárgy. A vizsga eredménye témazáró jegynek minősül, és ebben a formában vesz részt a félévi illetve a tanév végi osztályzat kialakításába.

Próbaérettségi vizsga:
A tanulóknak lehetőségük van legfeljebb 2 tantárgyból próbaérettségi vizsgát tenni 12. évfolyam 2. félévében. A vizsga eredménye témazáró jegynek minősül, és ebben a formában vesz részt a félévi illetve a tanév végi osztályzat kialakításába.

Tehetséggondozás

A tehetséggondozásnak számtalan megvalósítási típusa és formája van iskolánkban.

A tanuló személyiségének megismerése:
E célból 7. tanév elején tanulási készség és önismereti felmérést végzünk a diákok körében, melynek kiértékelésében részt vesz az iskola pszichológusa és a szülői is. A tanulási készség fejlesztése a tanulásmódszertan tantárgy keretében, az önismereti tréningek beépítésre kerülnek az osztályfőnöki órákba.

Bemeneti és kimeneti mérések:
7. évfolyam elején, végén, illetve a 8. és 9. évfolyam végén iskolai, 10. évfolyam végén központi kompetenciamérést végzünk a diákok körében. A mérések célja, hogy meghatározzuk a fejlesztésre szoruló illetve az erősíteni kívánt kompetenciaterületeket, valamint csoportokba szervezzük a diákokat. A folyamatos mérések segítségével nyomon követhető egy egyéni fejlesztési terv segítségével a diák egyéni fejlődése, probléma esetén megfogalmazhatóak a beavatkozási területek.
 
Intelligencia-mérések:
A hagyományos nyugati pedagógia szerint az intelligencia a gyermekkel veleszületett és a későbbiek során alig változó, mérhető adottság. Intelligenciateszt, iskolaérettségi vagy felvételi vizsga segítségével százalékra átszámítva, IQ-hányadosban, pontban, osztályzatban állapítják meg, hogy melyik gyerek mennyire érett vagy okos, milyen iskolába való, és mekkora teljesítmény várható el tőle a jövőben. Howard Gardner megkérdőjelezi a fenti sorokban ismertetett hagyományos nézetet. Meghatározása szerint az „intelligencia annak képessége, hogy az ember hasznos dolgot hozzon létre, vagy saját kultúrájában értékesnek számító feladatot végezzen”, „olyan képességegyüttes, amelynek segítségével az ember az életben felmerülő problémákat megoldja”, „új megoldásokat talál, és új tudást szerez” (Gardner 1983: 60−61). Szerinte nem egyetlen egységes és változatlan értelmi képesség létezik, egymástól függetlenül is létező intelligenciát azonosított. Ezek a következők: a nyelvi-verbális, a logikai-matematikai, a képi-térbeli, a testi-mozgásos, a zenei, a természeti, a társas (interperszonális) és a személyes (intraperszonális, önismereti) intelligencia (Nolen 2003, Rettig 2005, Moran–Kornhaber–Gardner 2006, Armstrong 2009). Mindezek alapján 7. évfolyamos diákjaink körében Gardneri-intelligencia felmérést végzünk, s az eredményt felhasználjuk oktató-nevelő munkánk során.
S mit várunk magunktól, a diákoktól és a szülőktől? Mindazt, aminek a segítségével olyan iskolát tudunk teremteni, ahová a tanulók kellő motiváltsággal lépnek be, ahol aktívak a tanítási órákon és foglalkozásokon, ahol tisztelettel viseltetnek tanáraik és társaik irányában, ahol a rendszeres tanulást tudatos fejlődési lehetőségként élik meg, s ahol olyan „emberfők” képzése a cél, akik sikeresen megállják a helyüket a magánéletben és a munkaerőpiacon emberként és szakemberként egyaránt.