Az általános műveltséget megszilárdító szakasz célja az intenzív tanulás, azaz hogy a tanulók mélyebben megismerkedjenek az egyes tantárgyakkal. A differenciált nevelő-oktató munka elősegíti, hogy érdeklődésük, irányultságuk kialakuljon, eldöntsék továbbtanulásuk irányát.

Nyelvoktatás:

A 9. évfolyamon kezdődik a második idegen nyelv oktatása heti 3 órában történik. A tanulói igényfelmérést követően az iskola személyi feltételeinek és nyelvi hagyományainak függvényében alakítja ki az angol, a német és az olasz idegen nyelvi csoportokat.

Csoportbontás:

8. évfolyam végén újabb szintfelmérés alapján szintenkénti csoportbontás van 9-10. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, matematika valamint idegen nyelv tantárgyakból.
 

A 9. évfolyam végén van lehetőség orientációs tárgyak választására, melyek célja az adott tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretek bővítése, az emelt szintű képzésre történő jelentkezés előkészítése, tantárgyhoz köthető tehetséggondozás. Két orientációs tantárgy választása esetén magasabb óraszámban tanulják a diákok a választott tantárgyat.

A differenciált egyéni képzés szakasza egyben az általános műveltséget elmélyítő szakasz, másnéven a pályaorientáció szakasza, melynek végén, azaz a 12. évfolyam végén elérkezik a pályaválasztás kérdése, azaz a felsőfokú intézménybe való jelentkezés.

Fakultációs tantárgyak:

A tanuló érdeklődési köre, jövőbeni tervei és az addig elért eredményei alapján a 10. évfolyam végén kiválasztja, hogy melyik fakultációs foglalkozáson kíván részt venni. A választott fakultációs tantárgyak szervesen kapcsolódnak a tanítási anyaghoz, és azok differenciált szintű oktatását valósítják meg, célja a sikeres emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülés.
A diákok 3 tantárgycsoport közül választhatnak: humán, természettudományi és műszaki. A humán tantárgycsoport tartalmazza az idegen nyelv, a magyar, a történelem, a dráma és a hittan tantárgyakat. A műszaki tantárgycsoport tartalmazza a matematika, az informatika és a fizika tantárgyakat. A természettudomány tantárgycsoport tartalmazza a kémia, a biológia és a földrajz tantárgyakat.
A tantárgycsoporton belül bármely 2 tantárgy választása esetén heti 2 órával magasabb óraszámban tanulja a diák a választott tantárgyakat 11-12. évfolyamon.

Belső vizsga:

A belső vizsga elsődleges célja az, hogy a tanuló az érettségi vizsgához hasonló vizsgahelyzetben adjon számot arról, hogy a vizsga időpontjáig milyen mértékben sajátította el a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket, kompetenciákat. A felkészülés során a tanuló rendszerezze tudását és ismételje át az eddig tanultakat. Másodlagos célja a tanulók kétszintű érettségire és a felsőfokú továbbtanulásra való hatékony és eredményes felkészülésének előmozdítása. A tanulók a 4 kötelező és 1 választott érettségi tárgyból tesznek belső vizsgát 10. és 11 évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, tanult idegen nyelv és egy választott tantárgy. A vizsga eredménye témazáró jegynek minősül, és ebben a formában vesz részt a félévi illetve a tanév végi osztályzat kialakításába.

Próbaérettségi vizsga:

A tanulóknak lehetőségük van legfeljebb 2 tantárgyból próbaérettségi vizsgát tenni 12. évfolyam 2. félévében. A vizsga eredménye témazáró jegynek minősül, és ebben a formában vesz részt a félévi illetve a tanév végi osztályzat kialakításába.

A tehetséggondozásnak számtalan megvalósítási típusa és formája van iskolánkban.

A tanuló személyiségének megismerése:
E célból 7. tanév elején tanulási készség és önismereti felmérést végzünk a diákok körében, melynek kiértékelésében részt vesz az iskola pszichológusa és a szülői is. A tanulási készség fejlesztése a tanulásmódszertan tantárgy keretében, az önismereti tréningek beépítésre kerülnek az osztályfőnöki órákba.

Bemeneti és kimeneti mérések:

7. évfolyam elején, végén, illetve a 8. és 9. évfolyam végén iskolai, 10. évfolyam végén központi kompetenciamérést végzünk a diákok körében. A mérések célja, hogy meghatározzuk a fejlesztésre szoruló illetve az erősíteni kívánt kompetenciaterületeket, valamint csoportokba szervezzük a diákokat. A folyamatos mérések segítségével nyomon követhető egy egyéni fejlesztési terv segítségével a diák egyéni fejlődése, probléma esetén megfogalmazhatóak a beavatkozási területek.
 

A hagyományos nyugati pedagógia szerint az intelligencia a gyermekkel veleszületett és a későbbiek során alig változó, mérhető adottság. Intelligenciateszt, iskolaérettségi vagy felvételi vizsga segítségével százalékra átszámítva, IQ-hányadosban, pontban, osztályzatban állapítják meg, hogy melyik gyerek mennyire érett vagy okos, milyen iskolába való, és mekkora teljesítmény várható el tőle a jövőben. Howard Gardner megkérdőjelezi a fenti sorokban ismertetett hagyományos nézetet. Meghatározása szerint az „intelligencia annak képessége, hogy az ember hasznos dolgot hozzon létre, vagy saját kultúrájában értékesnek számító feladatot végezzen”, „olyan képességegyüttes, amelynek segítségével az ember az életben felmerülő problémákat megoldja”, „új megoldásokat talál, és új tudást szerez” (Gardner 1983: 60−61). Szerinte nem egyetlen egységes és változatlan értelmi képesség létezik, egymástól függetlenül is létező intelligenciát azonosított. Ezek a következők: a nyelvi-verbális, a logikai-matematikai, a képi-térbeli, a testi-mozgásos, a zenei, a természeti, a társas (interperszonális) és a személyes (intraperszonális, önismereti) intelligencia (Nolen 2003, Rettig 2005, Moran–Kornhaber–Gardner 2006, Armstrong 2009). Mindezek alapján 7. évfolyamos diákjaink körében Gardneri-intelligencia felmérést végzünk, s az eredményt felhasználjuk oktató-nevelő munkánk során.